Akiket megérintettek a fák

Szerző: Bükki Tamás | 2025. jan 14. | Kiemelt, Tudomány és filozófia

Jó pár éve egy biogazda barátomnál találkoztam egy különös férfival. Emlékszem, megkínáltam ezt a férfit a magunk sütötte pogácsával, de csak a fejét rázta. Nem csak ezt, minden ételt visszautasított. Amikor megkérdeztem miért, elmesélte, hogy volt egy nagy balesete, és utána jött egy betegség, és most, a legkisebb nyomokban lévő méreg is úgy kibillenti, hogy mehet tőle a korház intenzív osztályára. És nyomokban méreg a mai világban bizony lényegében minden ételben van. Tehát ennek a férfinek az élete pengeélen táncolt. Hogy lehet, hogy a többieknél nem jelentkezik hasonló, és ők látszólag szabadon ehetnek szinte bármit? – töprengtem.

Minden rendszert, így az élő szervezetet is a visszacsatolások nagy száma stabilizálja. Például a szervezet bizonyos receptorai érzékelik a vércukorszintet, a sejtek tápanyag ellátását, és ennek segítségével a szervezet szabályozza az inzulin termelést. Ha a visszacsatolás, azaz az érzékelés alapú korrigálás valahol sérül, a jel késik, vagy nem megfelelő erősségű, akkor megjelenik a cukorbetegség. Az emberi szervezetet sok-sok milliárd visszacsatolás teszi stabillá, ezért viseli el az olyan terheléseket, mérgeket, mint pl. az alkohol, a dohányzás, az autó kipufogófüstje, vagy a növényvédőszerek maradékai az élelmiszerekben.

Egy bizonyos terhelési szinten túl azonban elkezdenek a visszacsatolások rosszul működni, szétesni. Amikor pedig a visszacsatolások egy jelentős része felbomlik, akkor előáll egy krónikus állapot, vagy szélsőséges esetben egy olyan helyzet, mint a fent említett férfinál: ha a legkisebb olyat teszi, ami nem kompatibilis az élettel, mondjuk megeszik egy friss pogácsát, lehet, hogy belehal, hiába készült az a lehető legtisztább módon bio búzalisztből.

És most nézzünk szét tágasabban! Miért olyan fontos a sokat emlegetett biodiverzitás? Vannak, akik így vélik: a természetfilmesek úgyis rögzítik a sok csodálatos dolgot, ha akarjuk, majd megnézzük az ezerszínű élővilágot a neten, látványos filmeken. Valójában mit számít, hogy eggyel vagy akár 100-al kevesebb rovar van, vagy eltűnik egy-egy kisemlős vagy jelentéktelen virág?

A fajok gazdagsága nem amiatt fontos, hogy szép, színes és gazdag legyen ez a bolygó! A fajok gazdagsága nem dekoráció! A fajok egymásra utalt sokfélesége, gazdagsága teremti meg az élő közösségeket stabilizáló visszacsatolásokat. Az ember életfeltételeinek stabilitását is a biodiverzitás biztosítja.

A szélsőséges időjárások, a nagy szárazságok, az évről évre ismétlődő nagy erdőtüzek, az évente többször előforduló özönvízszerű esők, mely városokat mosnak el, úgy tűnik, mind-mind annak a jelei, hogy a Föld bioszférája – melynek része az ember is – instabillá vált. Már nem tehetünk meg bármit. De mi az, amit tennünk érdemes? Mi az, ami hatékony gyógyulást hozhat nekünk?

Az életet fenntartó kommunikációs hálózat

Olasz kutatók az elmúlt 2 évtizedben egy alapvető felfedezést tettek: kiderült, hogy a víz nem rendezetlen H₂O molekulák halmaza, hanem a víz egy része, szobahőmérsékleten 27%-a, egymással együtt rezgő parányi gömbökbe szerveződik. Ezek a gömbök szeretnek láncokba, struktúrába rendeződni, és körbeveszik az élet molekuláit. Úgy tűnik, hogy csak olyan molekulák képesek részt venni az élet táncában, amelyeket ezek a parányi vízgyöngyök be tudnak burkolni és összekötni más molekulákkal – erről a fontos felfedezésről bővebben olvashatsz a Vízgyöngyök és az élet ritmusa című írásomban.

Tudtad-e azt, hogy a szervezetedben minden egyes nap közel 1 millió génhiba keletkezik? Azonban minden egyes sejted sejtmagjában enzimek folyamatosan szkennelik a kromoszómáidat, és ha találnak egy hibát, szólnak egy másik enzimnek, az felnyitja a kettős szálat és kivágja a sérült részt, majd szól egy másik enzimnek, amely beilleszti a megfelelő bázis molekulát, majd egy másik visszazárja kettős szálat. Mindezt precízen, egymás után teszik. Itt láthatsz erről egy meghökkentő videót. Ez a szuperintelligens javító rendszer 100% hatékonysággal működik. Ha csak 99.99% hatékonysággal működne, alig lenne ember, aki megélné az 5 éves korát. Erre az elképesztő hatékonyságra semmilyen ember teremtette mechanizmus nem képes. És úgy tűnik, hogy ez a vízgyöngyöcskék koherenciát teremtő kvantumhálózata nélkül nem is lenne lehetséges. A víz tehát nem csupán oldószer, sokkal több annál!

És ez csak egy a számtalan létfenntartó visszacsatolásból, melynek sok-sok varázslatos szintje van. Minden napod tehát maga a csoda!

Tágítsuk ismét a képet! Ma már tudjuk, hogy a fák a gyökereken keresztül egybekapcsolódnak. A gombák fonják őket össze. Ha az erdőben megállsz, minden talpalatnyi föld alatt kb. 100 km gombafonal hálózat van. Gombák, amik összefűzik a fákat egymással és a lágyszárú növényekkel. Ha mikroszkóp alatt megnézzük, nem lehet megmondani, hol végződik a fa gyökere és hol kezdődik a gomba. És ha még jobban belenagyítanánk, azt látnánk, hogy a vízgyöngyök kvantumhálózata is összeköti őket. És ebbe az élethálóba nem csak a fák és gombák, hanem a baktériumok, atkák, rovarok, madarak és emlősök is beletartoznak. És az ember is. Számtalan módja van az összefonódásnak, egymásrautaltságnak. Az erdő egyetlen hatalmas, gyönyörű élőlény.

Amikor megérintesz egy élőlényt vagy egy fát, a testedet alkotó, és azt körül lengő vízgyöngyökből álló kvantum hálózat rácsatlakozik a fákra. A fák érzékelnek Téged – erre jöttek rá Olasz tudósok Damanhurban. Sőt, az is kiderült, hogy a növények képesek ránk hangolódni és kommunikálni velünk.

De a fák ennél is többet tudnak: gyógyítanak. Japán kutatók például kimutatták, hogy ha az ember megérint egy fát, a fa elkezd ún. fitoncidokat termelni. A vizsgálatok szerint két-három erdőben töltött nap alatt a nagy falósejtek száma 50%-al nő a szervezetben. Ezek azok a sejtek, melyek segítenek többek közt a rákos sejteket felismerni és eltüntetni. A kutatók kimutatták, hogy az immunrendszer ébersége és erőssége az erdei tartózkodás után 30 nap múlva is magas szinten maradt.

Japánban az 1980-as évek óta receptre írják fel az erdőt, a Shinrin Yokut. És vannak erdők, amelyek már azért védettek, mert a kutatók és a döntéshozók is felismerték, hogy annál jobbat nem tehetünk, minthogy békén hagyjuk az erdőinket, és kapcsolódunk a fákhoz, amikor csak lehet. A természet egészsége és jól léte a közös jól létünk alapja.

Az embereket kell gyógyítani

Mi történik jelenleg Magyarországon? És mi történik körülöttünk a világban? Mik a tünetek, melyek akkor látszanak, ha megvizsgáljuk az erdők állapotát?

Az erdőink gyors ütemben pusztulnak. Tarvágás tarvágást követ. A tarvágott (pontosabban véghasznált) területeken pedig az ökoszisztéma erősen sérül, a klímaválság miatti aszályos nyári hónapokban a levágott, árnyék nélkül maradt területeken az ökológiai rendszer akár teljesen összeroppanhat. Az ország erdőinek 90% kipusztításra van ítélve, és ezt a jelenlegi törvényeink támogatják – erről bővebben írtam az Erdőszeretet, életigen – állítsuk le együtt az erdőpusztítást Magyarországon c. blogomban.

Az ezzel kapcsolatos Erdőszeretet, Életigen petíciónkat több, mint 12 ezer ember írta alá 3 hónap alatt! A petíciót elküldtük Nagy István agrárminiszternek és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkárnak, akik a felvetéseinkre, megoldási javaslatunkra nem válaszoltak. A címzettek helyett dr. Molnár Orsolya és Szentpéteri Sándor főosztályvezető válaszoltak, akik a 2016-2030-as Nemzeti Erdőstratégiára hivatkoztak. Válaszuk sajnos több ponton nem állja meg a helyét, mert az Erdőstratégiában megfogalmazott célok egyszerűen nem teljesülnek.

A Kárpátokban óránként pusztul el 5 focipálya méretű erdő – hogy ezt együtt megállíthassuk, a Green Peace szervez épp aláírásgyűjtést az ügyben, jelenleg több, mint 108 ezer aláírásnál tartanak. Szeretnék jelezni a környező országok politikai vezetésnek, hogy sokan vagyunk, akiket ez a helyzet felháborít.

Nemrég jött ki a WWF Élő Bolygó jelentése, ami azt mutatja, hogy elmúlt 50 évben kiirtottuk a Föld ökoszisztémájának 70% százalékát – mondja Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője a kávéház a világ végén sorozat egyik podcastjában.

Látva a szomorú helyzetet, azon töprengtünk együtt, 2024. év végén, hogyan léphetnénk tovább az erdők és önmagunk védelmében.

A megoldáshoz egyrészt Bóna László vezetett el. László összeírta az elmúlt évek társadalmi tüneteit. Klímaválság: hőhullámok, hősokkok, „elszáradunk, kitikkadunk”. Összeírta a Covid krízis jellegzetes tüneteit. Az Ukrán-Orosz háború kollektív tüneteit. És arra jutott, hogy a társadalmunk épp olyan tüneteket mutat, mint egy daganatos beteg – A béke te magad légy című döbbenetes előadást itt nézheted meg.

Bóna László a fenti előadásában elmondja, hogy a társadalmat az emberen keresztül lehet meggyógyítani. „Nem ültethetem le ide a Földet! Hogy kedves Terra, vagy Terrike, ülj ide!”

Tudjuk azt is, hogy a Földet kizsákmányoló, egyre csak növekvő gazdaságpolitika nem tartható tovább. Dr. Gelencsér András akadémikus egyenesen olyan gazdaságpolitikát javasol ebben a fontos előadásában, ahol nem felmegyünk a hegyre, nem a Trump-féle gazdasági vakrepülést majmoljuk, hanem hozzászoktatjuk az embereket ahhoz, hogy bizony lefelé kell mennünk a hegyről, ha túl akarjuk élni a krízist.

A törvényeink jelenleg úgy vannak megalkotva, hogy az ökoszisztémát kizsigerelő gazdaságot támogatják. Ezeket a törvényeket mi magunk hoztuk, mi magunknak kell tehát olyan törvényeket alkotni, melyek az életet szolgálják.

Csakhogy Bóna László fenti előadása még egy fontos dologra rámutat: egészséges társadalmat csak egészséges emberek képesek alkotni.

„Egészséges ételeket egészséges emberek akarnak enni. A beteg emberek őket megbetegítő ételeket esznek.” – mondja Bóna László.

Tehát tudjuk azt, hogy az embereket kellene gyógyítani. Egy rákos betegséget kell gyógyítani.

Megfelel-e Neked az, ahogy ma a rákot gyógyítja az orvostudomány? Műtéttel, a daganatot kivágva – vesd össze az Orosz-Ukrán háborúval vagy a Líbia-Izrael háborúval. Vagy kemoterápiával, sugárterápiával kellene hozzáállni? Pusztuljon minden beteg sejt? Na, persze így pár milliárd kipusztul majd a kevésbé beteg sejtecskék közül is.

Los Angeles, és benne Hollywood épp lángokban áll. Ezt a 7 perces közvetítést erről a tragédiáról nem amiatt idézem ide, hogy a média negatív hírvonalát erősítsem. A kommenteket érdemes megnézni. „A világ megrontóit is elérte a végzetük, amit vetettek azt aratnak.” vagy „A modern Sodoma és Gomora”. Nulla önreflexió. És nulla empátia az érintett emberek nehéz sorsa, és a sok milliárd megégett élőlény, fák, rovarok, madarak, emlősök iránt.

A reményt számomra az adja, hogy tudom, sokan vannak, akikben ott van ez az empátia, csak épp úgy döntöttek, nem terhelik magukat ilyen lehúzó, élettelen hírekkel.

Bóna László kifejti, hogy a rákos betegség lelki sajátossága a következő: az ember úgy látja a világot, hogy neki van igaza, a másik pedig a hülye, a gonosz, a kiirtandó. Csak vagy-vagy álláspontokban tud gondolkodni és élni. Azaz képtelen kiszakadni abból a narratívából, amit Hollywood közvetít, a szuperhősök szánalmas világából, ahol a „jók” kiirtják a rosszakat. A baj csak azzal van, hogy mindenki jónak képzeli magát.

Tudunk-e másképp hozzáállni az ökológiai válsághoz? Tudunk-e például a fakitermelést végző erdészekre úgy tekinteni, hogy ők nem gonoszak, nem ellenségek?

Ha nem tudunk, akkor alighanem nem fogunk tudni mi magunk meggyógyulni, kiszakadni a rákot okozó gondolati narratívából, és akkor lehet, hogy csak nagyon súlyos áron tudunk majd meggyógyulni.

Ez a kérdés foglalkoztat: tudunk-e olyan civil társadalmi összefogást teremteni, ami a közös gyógyulásunkat – és benne az egyén gyógyulását – együtt támogatja?

A közösségek organikus szemlélete

Bernard Lievegoed holland orvos dolgozta ki 1978-ban a közösségek organikus szemléletét. Azt mondta: egy emberi közösségre is tekintsük úgy, mint magára az emberre. Azt állította, hogy egy emberi közösség is egy élőlény!

Lievegoed az antropozófia (emberbölcselet) szemléletét alkalmazza, miszerint minden ember alapvetően három részből áll, azaz van egy fizikai teste, van egy érzelmi és szociális lénye, és vannak gondolatai, tehát van a lényének egy mentális szférája. Hasonlóképp az emberek által létrehozott közösségeknek is, legyen az egy család, vagy egy cég, vagy akár egy nagyobb szerveződés, éppígy három jól elkülöníthető szférája van:

1.) A gazdasági szféra (ami az ember testével rokon): ide tartoznak a pénzügyek és a gazdálkodás, az igények és elvárások, melyet a „cégnek” kell kielégíteni, valamint a környezettel való viszony, és a szociális felelősségvállalás.

2.) A szociális szférához (ami az ember lelkével rokon) tartoznak az emberi találkozások, az emberek közti kommunikáció és annak minősége, a szimpátiák és antipátiák, az empátia, a konfliktusok és ezek kezelése, a jog és szabályozások, és a munkamegosztás.

3.) A szellemi szférához (ami az ember szellemi vagy gondolati részével rokon) tartoznak a közösséget alkotó emberek képességei, tapasztalatai, kreativitásuk, fejlődésük, az, hogy mennyire tudnak az egyes emberek a hibáikból tanulni; és ide tartozik a lojalitás is, ami azt jelenti, mennyire tud valaki emlékezni a megállapodásokra és megtartani azokat; valamint ide tartoznak a motivációk és az elvek is, melyeknek egy irányba kell mutatniuk ahhoz, hogy a közösség tartósan jól legyen.

Egy közösség egészségét az jelzi, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség jelmondatának régóta lelkesítő szavai a megfelelő szférákban teljesülnek-e.

Egy egészséges rendszerben a szellemi szférában kell teljesülnie a szabadságnak: azaz egy egészséges közösségben mindenki szabadon kifejtheti a gondolatait és véleményét. Azaz önmaga lehet, önmagát adhatja.

vö: Ma Magyarországon, mint kiderült, egy Nemzeti Parkos dolgozó nem állhat ki szabadon a természet védelméért, mert kirúgjak az állásából. És hasonló okok miatt nagyon nehéz volt olyan szakértőt találni, aki ki mer állni például az erdővédelmi petíciónk mellett, mert az intézetek forrásai hirtelen elapadnak, létük ellehetetlenül, ha nyíltan beleállnak ebbe vagy hasonló ügyekbe.

Egy egészséges rendszerben a szociális szférában kell megjelennie az egyenlőségnek, ami azt jelenti, hogy mindenkire egyelő jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

vö: Hazánkban rendszeresen történnek például erdőirtások Natura 2000 területeken is. Az erdők jogi helyzetét megbeszéltük az EMLA környezetjogi egyesület vezető ügyvédjével. És arra jutottunk, hogy jogilag nem lehet semmit tenni az erdők védelmében. Tegyük fel, hogy mindezt a Natura 2000 bizottság elé tárjuk, és elindul egy EU-s per, ami Magyarországot elmarasztalja. Ahogy láttuk más hasonló esetekben, a kormányra várhatóan ez nem lesz hatással. Magyarország jelenlegi kormánya úgy véli, rá a jogszabályok nem úgy vonatkoznak, mint egy állampolgárra.

Egy egészséges rendszerben a gazdasági szférában kell megjelennie a testvériségnek. A testvériség elve pedig azt jelenti, hogy nem származhat hasznom olyanból, amiből másnak kára származik.

vö: Az erdők gyors iramú, végvágásos letermeléséből egy marék ember gazdagodik csupán, mindenki kárára, és ezt az állapotot a mai törvények, és a politikai vezetőknek visszaszivárogtatott pénzek konzerválják.

A szocializmus az a beteg rendszer volt, ahol az egyenlőséget, melynek a szociális szférában kellene megjelennie, a gazdasági szférára erőltettek. Most ez már nincs így, mindegyik szféra a betegség súlyos tüneteit mutatja.

Hogyan lehet egy halmozottan beteg társadalomban pozitív változást elérni, annak akár egyetlen fontos vonatkozásában, mint az erdők védelme?

Az Erdőszeretet-koalíció: civil összefonódás az élet védelmében

A továbblépés lehetőségére a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) munkatársaival folytatott élő beszélgetés mutatott rá: össze kell fonni egyetlen, egymást éltető hálózatba azon embereket, akik formális vagy informális civil szervezeteket képviselnek, olyan embereket, akiknek a motivációja egyezik: szeretnék megóvni az erdőket és az ökoszisztémát.

Csak az aHang oldalán az Erdőszeretet, Életigen petícióval párhuzamosan 12 másik erdővédelmi petíció fut. Vagyis van nagyon sok olyan ember, aki tenni akar. De lehet, nehéz láthatóvá válnia, vagy nincs meg hozzá a szakértői bázisa, vagy épp nem tud hatékonyan fellépni más okokból, pl. források hiányában.

Ezen a ponton kimentem az erdőbe, és leültem egy tölgyfa alá. És a tölgyfa tovább segített. Mindebből a következő tovább lépési lehetőség formálódott ki:

1.) Megkeressük ezeket az önállóan küzdő embereket és a kisebb-nagyobb civil szervezeteket, olyanokat, akik szeretnének tenni az erdők és az élet védelmében, és egy olyan hálózatba fonódunk, melyben hatékonyan tudjuk egymás ügyét segíteni, támogatni, egymást éltetni.

2.) Mindezt úgy tesszük, hogy igyekszünk magunkban felszámolni a Hollywood-narratívát. Felhagyunk az ellenségképpel.

3.) Ahhoz, hogy ezt megtehessük, behívjuk az erdő gyógyító jelenlétét.

A következő kép lebeg előttem: a találkozásaink jó része erdőben sétálva, fák között lesz. Amikor csak lehet, az erdőhöz kapcsolódunk majd annak érdekében, hogy mi magunk, akik majd az Erdőszeretet-koalíciót megalkotjuk, mint egyének, és mint szervezet, egyre egészségesebbek lehessünk: testileg, lelkileg, szellemileg. Ehhez, amikor csak tehetjük, befonjuk magunkat a vízgyöngyök és a fák hálózatába. És amit az erdőtől kapunk, azt az összhangot és békét, és testi-lelki-szellemi kiegyensúlyozottságot, belevisszük majd az általunk formált koalícióba, és a társadalmi folyamatokba.

A működésünk indikátorai az organikus szemlélet indikátorai lesznek. Figyelünk majd a fent bemutatott szellemi, szociális és gazdasági szférák egyensúlyára. És ha ezekben eltérést tapasztalunk, visszacsatolunk, korrigálunk. Célunk, hogy minél többféle homeosztázist, élő visszacsatolást teremtsünk, hogy a Erdőszeretet-koalíció stabil lehessen.

Hitem szerint ez az Erdőszeretet-koalíció olyan akciókat fog majd létrehozni, melynek a jövőformáló hatása erőteljes lesz, mert összhangban tudunk majd cselekedni a Természettel, melynek mi magunk is részei vagyunk. Olyan akciók formálódnak majd ebből az állapotból, melyek békések lesznek. Úgy vélem, sokkal erőteljesebbek leszünk így, sokkal jobban szolgálja majd ez az egyéni és kollektív gyógyulásunk, mintha egyénileg, vagy az erdőkapcsolat nélkül akarnánk a kaotikus, egymásnak ellentmondó szakpolitikai közegekben manőverezni.

Ha ezt sikerül megteremtenünk, a jövőformáló erőt nem mi hozzuk létre majd, ez az élet ereje lesz, ami megnyilvánul rajtunk keresztül. Ha így lesz, a pozitív változás szükségszerűen létrejön, tudom. Nem fokozatosan, nem. Kvantumugrás-szerűen. Mert minden gyógyulásnak ez a természete.