Cyberlazítás, vagy megfürödni a csendben?

Cyberlazítás, vagy megfürödni a csendben?

Cyberlazításnak hívjuk azt az állapotot, amikor pihenés gyanánt munka közben (vagy helyett) a közösségi média rengetegében merülünk el. Otthon, a nehéz nap után hálásan terülünk el a kanapén egy jó Netflix-maraton reményében. Pedig a digitális tér, a médiavezérelt világunk mindenre alkalmas, csak lazításra nem. Ez a túlstimulált környezet pont, hogy a figyelmed megszerzéséért küzd folyamatosan, megszakítás nélkül, s így önmagában képtelen a relaxálás bármilyen szintű biztosítására.”

– Írja Steigervald Krisztián a Generációk harca a figyelemért c. könyvében.

Kétfajta módon telnek a napjaim. Egyrészt otthon dolgozom, szabadon osztva be az időmet. Reggel meditálok, aztán írogatok (amint látod), jógázom, majd többnyire leülök a számítógép elé dolgozni. Számomra a reggel a kreatív időszak. Majd ebéd után szinte mindig jön egy fél órás, valóban pihentető relaxáció, ezt követően teázgatok, majd leülök újra dolgozni. Ezután, ha tehetem, és eszembe jut (bárcsak minden nap eszembe jutna!), kiszellőztetem a fejem a közeli erdőben – egy óra séta a fák közt hatalmas segítség, hogy összerendeződjek, feltöltődjek. Törekszem arra is, hogy a családdal is egyaránt törődjek, és imádom a vacsora körüli beszélgetéseket, és azt, ha felolvashatok a lányomnak esténként. Aztán lefekvés előtt újra meditálok – gyakorta azokkal, akik velem tartanak hétről-hétre.

Ez a napirend egy rendkívül hatékony és kreatív állapotot tart fent: az elmúlt két-három évben pl. írtam két könyvet a spiritualitás és az erdő kapcsolatáról, és született két világszabadalom, melyben igen nagy szerepet játszottam (ez utóbbi mesterséges intelligencia és orvosi képalkotás témakörében.)

Dr. Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem ökológiai közgazdász professzora, a Boldogság program című közös előadásunkban elmondta, hogy ahhoz, hogy ne boruljon ránk a szemfedő nagyon hamar – nagyjából 15 évünk maradt, hogy mérsékelhessük a klímakatasztrófát – az egyik alapvetés, amit meg kell kérdőjeleznünk: valóban a 36-40 órás munkahét számít munkának?

Dr. Köves Alexandra egyik diája az előadásából


Mit okoz a hagyományos munkanap bennünk és a külvilágban?

Erről is van tapasztalatom, mert heti egyszer bejárok a munkahelyemre és leülök a többiek közt egy irodában. A személyes találkozás és beszélgetés fontos – ez inspirál, hogy bemenjek. Mégis, azt veszem észre, hogy ez a fajta felfokozott rezgés szétzilál, és úgy látom, hogy nem csak engem. A csapatmunkánk évről évre egyre szétesettebb. Egyre nehezebben, vontatottabban, parttalanabb módon kezeljük a felmerülő és megoldandó problémákat, a hatékonyságunk évről évre zuhan, közelít a nulla felé. Van rálátásom, ugyanis 22 éve ugyanannál a cégnél dolgozom.

Steigervald Krisztián a fenti könyvében rámutat arra, hogy miután az asztalomra helyezett mobiltelefon messenger üzenete, vagy egy bejövő email vagy teams üzenet elvonja a figyelmem, az agyamnak kb. 20 percre lenne ahhoz szüksége, hogy visszataláljon ahhoz a témához, aminek a megoldásában épp elmerültem, és folytathassam a munkát ott, ahol épp tartottam. Ez szakértők által vizsgált és feltárt tudományos tény. A teams üzenetek pedig percenként érkeznek – manapság azt gondoljuk, hogy ez a jó munkakapcsolat. A mobil és email függésünk pedig olyan alapvető lett, hogy észre sem vesszük, sőt, normálisnak tartjuk.  Mindez azonban lényegében megsemmisíti a hatékony egyéni és közös munkát. Ráadásul közben egyre feszültebbek és frusztráltabbak leszünk.

És amikor hazavergődőm egy ilyen szétesett nap után, valójában nem fáradt vagyok igazán, hanem tompa, nyomott, zaklatott, ingerlékeny, ez egy szétesős fáradtság. Van egy mély, kollektív barázdánk, amibe ilyenkor könnyen belezökken az ember: leül a TV elé, vagy kezébe kapja az okoseszközét, böngészi a közösségi média zaját, vagy nézi a filmeket, sorozatokat. És ezt gyakran kiegészíti azzal, hogy iszik. Majd belecsúszik az ember a zaklatott, gyakran súlyos álmoktól, forgolódástól terhes félalvásba, és másnap fáradtan ébred fel. És ahogy így telnek a hónapok és évek, azt veszi észre, hogy egyre frusztráltabb és fásultabb, végül depressziós lett. Közben megjelenik persze a magas vérnyomás vagy cukorbetegség, vagy más, súlyosabb állapot, amitől lelke mélyén végig rettegett.

Dr. Dittrich Ernő, a Pécsi Tudományegyetem professzora – aki a másik vendég előadó volt a Boldogság program c. estünkön – elmondta, hogy a globális környezetszennyezés alapvető oka az emberi lélek életpusztító rezgés szintje. Az ember benne van a fent vázolt taposómalomban, amitől végső soron nyomorult módon érzi magát – függetlenül attól, hogy mennyit keres. És hogy elviselje, addikciók tömegébe bonyolódik, melyek erőteljes terhet rónak az egész bolygóra. Beteg az egyén, és ez borítja fel az ökoszisztémánkat, mely több terhelést már nem bír elviselni.

Ha így folytatjuk, 2045-re – állítja Dittrich Ernő, összhangban a klímakutatókkal – kipusztul a földi ökoszisztéma 95%-a, ami magával rántja majd az embert is. Soha nemlátott katasztrófa szélén állunk, egy olyan összeomlás határán, ami mindenkit, kivétel nélkül súlyosan érinteni fog, függetlenül attól, hol lakik és mennyi a pénze vagy politikai hatalma.

Azonban, amikor hazaérek egy fárasztó, zsibbasztó nap után, lehetőségem van másképp dönteni. Nem könnyű, elismerem. Azonban épp ez az emberi létezés hatalmas kiváltsága: képesek vagyunk másképp dönteni.

Milyen másképp dönteni?

Dönthetek például úgy, hogy leülök jógázni, hogy valóban jól legyek, hogy minden izmomból kimossam a feszültségeket. Nem csak arról van szó, hogy helyreáll a vérnyomásod, vagy megerősödik az immunrendszered, vagy helyreáll az inzulintermelés, az adrenalin kiválasztás egyensúlya, vagy hogy azt veszed észre, hogy nem fáj a vállad, a derekad vagy a hátad, hogy visszatért az életkedved és a kreativitásod. Ennél sokkal többet kapsz: belemerülhetsz egy minden sejtedet átható energia és öröm pezsgőfürdőbe: a csendbe.

Dr. Bükki Tamás Aila jógaórája, Verőce

Most hadd jöjjön itt egy leheletnyi fizika – ígérem, élvezni fogod:

Szóval Willis Lamb 1955-ben Nobel-díjat kapott azért a felfedezéséért, hogy a vákuum, melyben az elemi részecskék – az atommagok és elektronok – táncolnak, nem semmi, nem üresség, hanem egy energiával feltöltött tenger, amivel minden töltött részecske folyamatos energia cserében áll. Ez a kölcsönhatás az energiával töltött vákuummal hozza létre a protonok és elektronok közti Coulomb-kölcsönhatást, a vonzást és taszítást, mely meghatározza az atomok periódusos rendszerét, és végső soron lehetővé teszi az életet (legalábbis azt a részét, amit az érzékszerveinkkel tapasztalunk). A tested minden atomja, minden elektronja, minden enzimje és fehérjéje, DNS-e folyamatosan ebben a végtelen, energiával töltött csendben fürdik.

A jóga ahhoz kell, hogy megalapozza a meditációt. A meditáció pedig nem más, mint tudatosan, átérezve ennek határtalan örömét, megfürödni ebben a csendben. Benne fürödsz mindig. Viszont amikor tudatosítod, oldódnak az elme megbetegítő zaklatottságai. Ez pedig azt hozza, hogy az egyéni és csoportos hatékonyságunk, probléma megoldó képességünk elképesztően felfokozódik. És közben egyre jobban leszel, nő benned a derű és a béke.

Társadalmi szinten pedig a folyamatok szinte észrevétlenül átformálódnak, méghozzá nem fokozatosan, hanem kvantumugrás-szerűen. Ha a felszínt nézed, nem érted az okát, mi hozta létre ezt a pozitív változást ebben a kaotikusan komplex rendszerben. Azonban a pozitív változás egyszer csak ott van. És amikor ez ott lesz, biztos tudod majd, mindenki tudni fogja: van jövője a gyermekeinknek. Van okunk ünnepelni! Ezt az állapotot hívják Egészségnek.

Mi lesz a jövő legnagyobb felfedezése?

Ahogy a Boldogság program 2., beszélgetős részében – ami nagyon izgalmasra sikerült – elmondtam: megadatott nekünk, hogy egy különösen fontos korban élhetünk. Elképesztő sokat tehetsz ugyanis azért, hogy másképp legyen. Csöppet sem vagy kicsi és tehetetlen! Ugyanis közös az elmemezőnk. Vagyis, bármit is írsz be ebbe a közös elmemezőbe (és minden gondolatoddal, kimondott szóval, tetteddel beleírsz valamit) – mivel az egyéni és közös tudatosság fénye erősödik – egyre inkább számít. Szuperhőse vagy annak, hogy fordíts a dolgokon, hogy visszaforduljunk a szakadék pereméről.

A rendszeres közös meditáció egy remek eszköze annak, hogy aktívan rátalálhass, ebben a közös és hatékony, örömteli munkában neked mi a pontos szereped.

Találjunk rá együtt arra a benső képre, mely megmutatja, feltárja előttünk a jövőnk-jelenünk világát, egy olyan Föld bárkát, ahol jó élni nekünk, és jó lesz a gyermekeinknek is! És ha épp nincs gyermeked, tekintheted akár úgy is, mint a szvámik: nekik minden ember és élőlény a gyermekük.

Biztosan tudom, hogy az átformált-megmentett jövőben fontos szerepet játszanak majd a tiszta, háborítatlan erdők és a fák – melyek messze többek faanyagnál: velünk együttműködő, gyönyörű szellemi lények. Olyasmit tudunk adni egymásnak, olyan tágasságot és örömet, hogy azt nehéz szavakba foglalni. A meditációim során azonban arra kaptam hívást, hogy mégiscsak próbáljam meg megmutatni. Ezért írtam meg Az öt fa c. könyvemet.

Az öt fa könyv mottójának választottam Thomas Berry filozófus és katolikus pap egy fontos és magalapozott jóslatát, mely a jövő legizgalmasabb felfedezéséről szól. És ennek semmi köze a mesterséges intelligenciához, a kvantumszámítógépekhez, vagy épp az űrhajózáshoz. Sokkal elementárisabb és meglepőbb. Ez az:

A jövő legnagyobb emberi felfedezése az emberi intimitás felfedezése lesz mindazokkal a más létmódokkal, amelyek velünk élnek ezen a bolygón.” /Thomas Berry: The great work: out way into future/

Oltás vagy Oltalom?

Oltás vagy Oltalom?

avagy hogyan szállj fel Noé bárkájára

Noé próféta és a bárka, a Szaturnusz planétához tartozik… Lényegében a Szaturnusz elve hordozza a „bölcsek kövének”, illetve az „örök élet italának” nevezett őserőket és tudást. /Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei/

Szeretettel beoltva c. írásom kapcsán több visszajelzést is kaptam Tőletek, melyek rávilágítottak arra, hogy az ott elmondottakat fontos kiegészítenem – nagyon köszönöm! 

Ahogy ott írtam, lehetőségünk van túllépni az elmén, és ezáltal egy tágasabb perspektívát figyelembe véve tudunk dönteni, pl. abban a kérdésben, beoltassam-e magam a Covid-19 elleni oltással vagy sem. Mindehhez az eszközöket is megmutattam; és szóltam arról is, hogy ennek használata nem csupán a felelősségteljes döntést könnyíti meg, hanem felszabadít. 

Felhívtam a figyelmet továbbá arra, hogy a vízözön itt van, ugyanakkor lehetőségünk van felszállni Noé bárkájára, melynek kapuja Benned nyílik. Ebben az írásomban megmutatom, hogy tudod ezt megtenni; meglepően egyszerű.

Noé bárkájának 7 lépcsője

Minden betegségnek és csapásnak, mely megjelenik az életünkben, van egy potenciális megváltó dimenziója. – tanítja Eckhart Tolle.

A mostani helyzet akkor válik számodra megváltóvá, akkor töltötte be a járvány a funkcióját az életedben, ha ennek hatására képes vagy megváltozni – az élet maga a változás, fejlődés. 

Emberi létünk legnagyobb ajándéka a szabad akarat és az intelligencia: megválaszthatjuk a változás irányát, és felismerhetjük, melyik irány hoz békét és örömet, növekvő szabadságot az életünkbe. 

Apró és követhető lépéseket szeretnék mutatni Neked, melyhez nem szükséges a test rugalmassága, és bárki gyakorolhatja, függetlenül attól, hány éves, ill. gyakorolt-e már korábban jógát vagy bármilyen más spirituális gyakorlatokat.

Azt gondolom, érdemes az alábbi gyakorlatra napi 15-20 percet szentelni, mert megváltó ereje hatalmas:

  1. Gyújts meg egy gyertyát! Teremts valahol az otthonodban egy szegletet, ahol minden nap tudsz nyugodtan, zavartalanul gyakorolni! Ülj le egy párnára, vagy egy székre! Ha teheted, egyenes háttal ülj! Ha nem tudsz ülni, végezheted úgy, ahogy épp vagy.
  2. Hajolj előre! Fontos, hogy ne erőlködj, és könnyen tudj lélegezni előrehajolt helyzetben is! A homlokod kerüljön az előrehajlásnál megtámasztott helyzetbe! Ha merev a hátad, derekad, vagy magas a vérnyomásod, tegyél a homlokod alá egy vagy több párnát, vagy hajolj székre előre! Lazíts, és lélegezz nyugodtan, hasi légzéssel! Engedd, hogy a gondolatok, feszültségek távozzanak belőled. Maradj így 1 percig, majd lassan egyenesedj fel!
  3. Ajánld fel a napi gyakorlásodat, hogy ne csak a Te javadat szolgálja, hanem szolgálja a körülötted élők, valamennyi embertársad, valamint a Földön élő valamennyi élőlény javát is. Ez annak tudatosítása, hogy lényegünkben mindannyian egyek vagyunk. Magad előtt összetett kezekkel érdemes megtenni, úgy, hogy a hüvelykujj érinti a szegycsontot.
  4. Mondj el egy fohászt vagy imát! – ez az elme terében olyan hullámokat kelt, melyek irányt adnak neked a továbbiakhoz. Én az arámi Miatyánk gyönyörű fordítását használom, de használhatsz mást is, ami közel áll hozzád. Fontos, hogy mindig ugyanazt használd! És ne csak kimondd a szavakat (hangosan vagy magadban), hanem éld is át!
  5. Használj egy mantrát, mely megemeli a rezgésszámodat! A mantrák speciális rezgést hoznak létre a testben és elmében, melyek megkönnyítik a kapcsolódást egy tágasabb tudatállapothoz. Én a Gajatri-mantrát ajánlom. Ez az intelligencia, a benső Nap ébresztésének mantrája. A mantrát legalább 11-szer ismételd!
  6. Végezz rövid meditációt! Ha van saját meditációs technikád, használd azt! Ha nincs, ide kattintva érhetsz el egy általam tartott rövid meditáció hanganyagát. Használd addig, míg megtanulod, utána pedig engedd el, és végezd magad bártan! 
  7. Térj vissza, és adj hálát! Tudatosítsd újra a belégzésedet, engedd, hogy megtöltsön, átjárjon az élet öröme, szeretete. Lassan nyisd a szemed, és nézd még pár pillanatig a gyertyát! Majd adj hálát annak, hogy vagy, lélegzel, és hogy olyan sok jó dolgot adhatsz a világnak. 

Reggelente ezt követően, ha időd engedi, érdemes elvégezni a test-templom és elme terének tisztítását, feltöltését. Ezt a rövid reggeli gyakorlatsort ajánlom a 20+ és ezt a 35+ korosztálynak.

Oltás, oltatlanság – Oltalom

Ha gyakorlod minden nap a fentieket, észreveszed majd, hogy egy kicsit nagyobb a béke benned, mint amikor leültél gyakorolni. És egyre több szép dolgot veszel majd észre a nap során. Kedvesebb leszel, és hozzád is kedvesebbek lesznek az emberek. Egyre sugárzóbbá válsz, energikusabbá, és ez inspirál és emel majd másokat is körülötted.

Nem az számít tehát igazán, hogy beoltatod-e magad vagy sem, hanem az, hogy tudod, mert tapasztalod: Oltalomban élsz. 

A napi, rendszeres gyakorlás nem ahhoz kell, hogy az Oltalmat kiérdemeld – nem kell semmit kiérdemelned. A napi gyakorlás ahhoz kell, hogy képes legyél észrevenni az Oltalmat magadban és magad körül – járvány ide vagy oda. Ez az emelkedett tudatosság hozza meg a biztonságot, stabilitást, életkedvet – amivel egyébként együtt jár az erős immunrendszer is. 

És ami nagyon fontos: sosem vagy egyedül. Amikor tavaly a Szűz-Halak zarándoklatot jártam, végül annak legszentebb pontjára, a Börzsöny egyik mély völgyében megbújó Grálhoz érkeztem. Meditációm végén ez a kép jött velem:

… a Földet ragyogó aranyháló fogja körbe, melyet Mesterek százai, ezrei tartanak, akik segítik, hogy együtt gyógyulhassunk, ébredjünk. /részlet az Ahol a párhuzamosok egybeérnek könyvből/

Az időt azért kaptuk, hogy átélhessük ébredésünk gyönyörű ívét – megláthassuk a szivárványt az özönvíz felett. Hogy megtapasztaljuk Isten ragyogó szövetségének jelenlétét minden lélegzetben.

Ha szívesen olvasnál többet arról, hogyan támogathatja ezt az ébredést a Pilis és a Börzsöny szakrális tere, ajánlom szeretettel a figyelmedbe az Ahol a párhuzamosak egybeérnek c. könyvemet. 

Rendszeresen viszek spirituális túrákat a Szűz-Halak csillagkép energia terébe. Ezekről ide kattintva tájékozódhatsz.

Szeretettel beoltva

Szeretettel beoltva

Az élet nagy kérdéseire nem válasz van, hanem változás – mibennünk.

A minap beszélgettem egy életvidám, kedves idős hölggyel, aki rendszeresen jógázik velem online (az immunerősítő online jóga kurzusom része havonta 30 perc személyes beszélgetés is). Azt kérdezte, hogy mi a véleményem a Covid oltásról, én mit tanácsolok.

Azt feleltem, hogy bármilyen döntési helyzetbe is kerülünk, ha helyesen szeretnénk dönteni, túl kell lépni a racionális elmén. Miért, és mit jelent mindez?

Érvek és ellenérvek helyett…

Ha kitartóan kutatok az érvek és ellenérvek után, ha fontos nekem az őszinteség önmagammal szemben és emiatt elfogulatlanul mindkét oldalt szeretném feltárni, egyaránt találok majd bőven érveket a mérleg mindkét serpenyőjébe. Épp így találhatunk bőven érveket az oltás mellett és ellen is. És hidd el, mindez akkor is így marad, ha úgy döntesz, leásol a tudományos megközelítés mélységeibe. Sőt, minél mélyebbre ásol, a bizonytalanság, a zavarodottság várhatóan egyre csak nő majd benned.

A gondolkodó elme hasznos és hatásos szerszám, ám ha teljesen átveszi életed irányítását, és nem veszed észre, hogy az csupán csöppnyi aspektusa annak a tudatosságnak, aki valójában vagy, akkor bizony rendkívül korlátozó valamivé válik. /Eckhart Tolle: Megszólal a csend/

Aki jógázik (vagy más spirituális gyakorlatokat végez rendszeresen), rendelkezésére áll az eszköz ahhoz, hogy helyesen döntsön. Képes ugyanis arra, hogy elcsendesítse az elme zaját, és túllépjen az elme korlátain. Ezáltal pedig rákapcsolódhat egy olyan információ forrásra, mely máskülönben nem hozzáférhető. Mit kell ehhez tenned?

  1. Ha tele van a fejed a nap dolgaival, végezd el ezt a rövid és könnyű gyakorlatsort, amely munka után, a nap végén segít letenni a problémákat, és elcsöndesíteni az elmét. 
  2. Feküdj utána hanyattfekvésbe (savászana), és haladj végig a testeden, és tudatosan lazítsd el! Végezhetsz egy feltöltő rövid relaxációt vagy jóga nidrát (mély relaxáció) is.

jóga-nidra vagy mélyrelaxáció – 30 perc 3-4 óra pihentető mélyalvással ér fel!
  1. Képzeld el az egyik lehetőséget, ami mellett most dönthetsz. Például képzeld el azt, hogy elmész és beoltatod magad. Érezd is át, hogy vagy utána! És figyeld meg, mit üzen a tested! Mit érzel a lábaidban, a kezeidben, a hasadban, a mellkasodban, vagy a fejedben? 
  2. Aztán vidd figyelmed a lélegzetedre, végezz Uddzsáji légzést 1-2 percig: ki és belégzés orron át, a lehető leglassabban, leghosszabban, de végig könnyedén. A kilégzésnél pici hortyogó hanggal, ún. hangszalagrés szűkítéssel lélegezz! Figyeld ezt a finom, sustorgó hangot! Az Uddzsáji pránajáma pszichikus légzés, mely kioldja a testi és érzelmi feszültségeket. Kisöpri belőled az előző vizualizáció hatását. 
  3. Aztán képzeld el és éld át belül a másik lehetőséget is! Például képzeld el, hogy úgy döntesz: „Egészséges vagyok, és az egészségem érdekében nap mint nap jógázom, sétálok a jó levegőn.” Vagy bármi mást, amit az egészséged érdekében nap mint nap teszel, vagy tenni szeretnél. Mit érzel most a testedben?

A testérzések egyértelműen rá fognak mutatni arra, hogyan érdemes döntened.

Fontos megjegyeznem, hogy tagadással ez nem működik. A „beoltatom magamnak” nem ellentéte ugyanis a „nem oltatom be magam.” Azért nem, mert a „nem” egyrészt feszültséget szül benned. Az ellenállás valamivel szemben mindig feszültséget szül. Másrészt a mélytudat nem érti a „nem”-et. Tehát arra fókuszálj, amit az egészségeged érdekében teszel, vagy tenni szeretnél!

Amikor felszabadítod önmagad

Ha így teszel, nem hárítod a döntést, egészséged kérdését másokra. Nem mondod azt, hogy majd ő meggyógyít, majd ez vagy az megvéd a Covidtól, vagy az élet más megpróbáltatásaitól. Nem adod át az irányítást az életed felett másoknak. Felszabadítottad önmagad.

Az emberi evolúció következő lépése: túllépni a gondolaton. Ez most sürgős feladatuk. Ez nem azt jelenti, hogy többé ne gondolkozzunk, csupán azt, hogy ne azonosuljunk teljesen a gondolattal, hogy ne legyünk a gondolat megszállottjai… Érezd benső tested energiáját! A mentális zaj azonnal lecsökken vagy elül. /Eckhart Tolle/

Ha felszabadítottad magad, az azzal jár, hogy felelősséget vállalsz a döntéseidért. Akkor is, ha az esetleg szembe megy a tömegvéleménnyel, akkor is, ha az esetleg józanésszel nehezen megindokolható.

Vedd észre azt is, hogy mindez azzal is jár, hogy már nem vitatod el mások döntését, annak igazságát vagy jogosságát. Nem vitatkozol, nem hibáztatsz, és nem győzködsz másokat, hogy ők is tegyenek úgy, mint ahogy Te tettél.

Tovább, a Szívig…

Amikor Jézust megkérték a tanítványai, hogy tanítsa meg őket imádkozni, ezzel azt kérték Jézustól, hogy hadd kapcsolódhassanak ők is az Atyához, a Teljességhez. És Jézus ezeket a szavakat tanította nekik:

… Kérlek, szabadíts meg tévedéseink béklyójától, ahogy mi is lemondunk a hatalomról, melyet mások hibái nyújtanak… /részlet az arámi Miatyánkból/

A következő lépés tehát, miután felszabadítottad magad, hogy viták és hibáztatás helyett a tekinteted fordítsd a Fény felé; az érvek és ellenérvek csatateréből emelkedj fel a Szívedbe! Ha a Szívedbe emelkedtél, minden emberben a testvéredet látod majd, függetlenül attól, mit gondol épp, miben hisz, mi mellett érvel, miért harcol éppen. 

Megbocsátani annyit tesz, hogy hagyod, hogy leoldódjanak rólad a tévedések béklyói, azok is, amit Te csavartál önmagadra, és azok is, amit mások tettek rád. És nem vetsz béklyót másokra sem, mert azt önmagadra vetnéd. Másrészt tudod, hogy a hibák csupán kerülő utak, melyek által érlelődünk.

Így már nem veszel bele az események, a gondolatok, a vélemények, harcok, a Covid és más fogalmak idő korbácsolta tengerébe. Felszálltál, felszálltunk együtt Noé bárkájára. 

A tisztító vízözön itt van. A Bárka pedig létezik – Te benned nyílik a kapuja.

Minden világévnek van egy nagy vezetője, egy Manuja, aki az életet, és ami abban fontos, a magot továbbmenti, átemeli a tisztító vízözönön. Amikor erre a hegyre mész és itt meditálsz, Noé bárkájába szállsz. Noé bárkájában utazni a legmélyebb közösségi élmény, és tele van reménnyel. /részlet az Ahol a párhuzamosok egybeérnek c. könyvből/

Olvasd el a következő részt is, melynek címe Oltás vagy Oltalom? Mi az a 7 egyszerű lépés, mellyel felszállhatsz Noé bárkájára?

Merre visz az utad? – a célkitűzés művészete 7 lépésben

Merre visz az utad? – a célkitűzés művészete 7 lépésben

Fontos-e, hogy céljaid legyenek, és ha igen, miért? Hogyan érdemes célokat kitűzni? Merre visz az utad, és hogyan veszed észre, ha letértél róla?

Egy gyorsan változó, vibráló világban élünk. Tűztől forró, kavargó levegő fölötti csillagos ég jut eszembe – bizonytalan minden. Egyszer csak otthon maradásra kényszerülünk, és meginog, ahogy eddig éltünk. Aztán mintha rengeteg szabadidőnk születne, majd a következő pillanatban szinte átcsap a fejünk felett a temérdek munka hulláma, jóformán lélegezni sincs időnk. 

 A krízis csupán annyit jelent: válaszút. /Szép Ferenc, jóga mester/

Ezt tanította meg nekem idős, szeretett jógamesterem. Döbbenten hallgattam, mert én is épp akkor egy krízisen voltam túl… Bevallom sokkolt, mert a válaszútnál döntenem kell, hogy merre tovább.

Merre tartunk? És merre tart ebben az egészben az életem? – érdemes időnként megállni, és feltenni magunknak ezt a kérdést. És figyelni, születik-e válasz belül. Vagy találkozunk-e valakivel, aki rámutat a válaszokra?  Általában így történik.

Miért fontosak a célok?

Ha a rövidtávú napi célokat tisztázom, képes vagyok arra, hogy értékeljem és elismerjem azt a munkát, amit aznap elvégeztem. 

A rövidtávú cél az önmagaddal való kapcsolat tartás miatt értékes tehát. Segít összeszedetten tevékenykedned, és megőrizned az egyensúlyodat. Hidd el, megérdemled, hogy az legyen az alap életélményed: képes vagy kezelni a dolgokat, és az egyensúlyod újra és újra visszatér. És ezért bizony tudsz tenni, méghozzá igen is sokat.  

Ha pl. reggel felírod a napi teendőket, és szánsz 1 percet, hogy rangsorold ezeket, szabadabban, könnyebben leszel, és munkálkodsz majd. És a nap végén látod majd és tudod majd értékelni, mi mindent csináltál jól. És észreveszed majd, hol érdemes változtatni.

középtávú célok is fontosak. Én szeretem tudni, mielőtt felszállok egy hajóra, hogy a hajó merre tart. Ha ezt nem tudom, kevésbé tudok örülni az útnak, és a kikötőnek.

Ha csak sodródom, azt vettem észre, könnyebben temet be a sok feladat, és a végén már ki sem látszom alóla, ráadásul mindez egyre több feszültséggel, stresszel jár, aminek a végeredménye a kiégés (tudom, tapasztaltam már), és vele együtt sok testi és lelki betegség és probléma. Szerencsére lehet ezt is kezelni, erről írtam a Munkakedvből kiégés (burnout) c. írásomban.

Összefér-e a céltudatosság és a megelégedettség?

A jógikus, kiegyensúlyozott élet egyik fontos eleme a szantósa, azaz a megelégedettség (lásd Patandzsali, Jóga szútrák). A megelégedettség nem beletörődés abba, ami van. Hanem épp ellenkezőleg: vannak céljaim, és megteszek minden tőlem telhetőt. 

És épp ezért képes vagyok élvezni az utazást, észrevenni a táj szépségét, ajándékait. És hálával telten, nap mint nap tudom értékelni azt a gazdagságot, ami körbevesz. 

A megelégedettség a görcsösség feloldása, amikor megengedem, hogy ne az „én így akarom és csak így lehet” kösse le az energiám.

A célkitűzés művészete

A célkitűzés művészet. És érdemes megtanulni, hogy jól csinálhassuk. Mitől lesz jó? 

Az a művészet, hogy úgy tűzöd ki a céljaidat, hogy azok elérhetőek legyenek. /Stenger Györgyi/

És miért fontos ez? 

Minden függőség, legyen az mobil, játék, alkohol vagy kábítószer függőség, valamint minden depresszió mélyén valójában egy elveszettség-élmény van. És ezzel szoros összefüggésben: az önértékelés kisebb-nagyobb hiánya. 

A pszichiáterek pontosan tudják: a gyógyulás addig nem is tud bekövetkezni, amíg nem talál az illető magának egy olyan célt, amiért érdemes meghozni az erőfeszítéseket. Mert a változáshoz, az elmében gyökeret vert szokásminták átalakításához energia szükséges.

Senki nem tudja a másik embert kiemelni a gödörből. Ezt mindenkinek saját magának kell megtenni. Ugyanakkor az a csodálatosan szép mindebben, hogy senki sincs egyedül. Ám az energiát egyetlen coach, terapeuta, orvos sem tudja megadni neked a változáshoz.

Ahhoz, hogy jól legyünk önmagunkkal, és a világ szépsége feltárulhasson, érdemes az életet egy örömteli utazássá varázsolni. 

Van egy remek könyvecske, Stenger Györgyi: A Változás művészete (NLP alapok) című, mely röviden és lényegre törően foglalkozik a célkitűzés művészetével is. Bemutatom neked a lényegét, mert hatalmas segítség, ha az ember célokat szeretne kitűzni, és sikerre is szeretné vinni azokat. Györgyi a következő fontos kritériumokat fogalmazza meg:

1. Fogalmazz pozitívan! Ha mindig arról beszélsz, amit nem szeretnél, végül megkapod, hiszen arra fordítottad a figyelmed, annak adtál energiát újra és újra, amit nem szerettél volna az életedben látni. Tagadás helyett tehát pozitív állítást fogalmazz meg! Pl. a „Jajj, csak el ne késsek megint!” – helyett sokkal jobb így fogalmazni: „Most pontosan odaérek.” 

2. Csak rajtad álljon. Ha a cél elérése másokon is múlik, akkor azt nekik is akarniuk kell. Kérdezd meg őket már az elején, hogy akarják-e, és újra és újra, hogy tudj korrigálni! Ha igen, akkor tudtok együttműködni, nyert ügyed van. Ha nem, akkor nem biztos, hogy érdemes erőltetned. Ilyenkor megteheted, hogy átfogalmazod a célt: mi az, amit én reálisan elérhetek? Vagy fókuszálhatsz erre: hogyan viselkedjem úgy, hogy a többiek mellém álljanak?

3. Fogalmazz pontosan! Tudnom kell, hogy pontosan mit akarok, hol akarom, mikor és kivel. Minél precízebben fogalmazok, annál nagyobb az esélye, hogy pontosan azt érjem el.

4. Megfelelő nagyságrendű legyen. Tegyük fel, hogy pl. boldog szeretnél lenni. Mit jelent ez számodra? Mit gondolsz, minek kellene megvalósulnia, amitől most boldognak éreznéd magad? És mit tehetsz ezért most? Készíts akció tervet, és bontsd le a célodhoz vezető utat kisebb, jól meghatározható célokra. Így ráadásul gyakrabban ünnepelhetsz, és ez segít, hogy megmaradjon a lendületed is.

5. Milyen magasabb cél vezérel? A magasabb cél keresése olyan, mint amikor nem csak a házad felépítésére gondolsz, hanem a tervezésnél figyelembe veszed, hogy nagyon fontos az is, hol áll majd a házad, merre néz, és kik vesznek majd körül. A céljaidnak az életed kibontakoztatását, azaz a dharmádat kell szolgálnia. Ha megvalósul a célod, az milyen magasabb cél eléréséhez segít majd hozzá?

6. Ellenőrizhető és átélhető legyen. Milyen leszel, amikor eléred a célod, amikor már az életed része lesz? Hogyan fogsz járni, lélegezni? Hogyan cseng majd a hangod? Mit érzel majd belül? Mit lát majd, aki rád néz? 

A céljaidat a benső képalkotásod, és érzéseid hozzák le a Földre. Ha csak kiagyalod, de nem tudod átélni, vagy amikor megpróbálod, félelem ébred benned, összerándul a gyomrod, gombóc lesz a torkodban, akkor azt a célt várhatóan nehezen fogod tudni lehoznia Földre. 

Valójában a testérzések jelzik, hogy olyan célt próbálsz megvalósítani, amivel az élet-utad, a dharmád nincs összhangban. Ha erre nem figyelsz, és tolod-tolod előre, az élet először a kimerültséggel, stresszel, magas vérnyomással figyelmeztet, majd ha erre is tompának bizonyulsz, jönnek majd a súlyosabb szindrómák, hogy segítsenek korrigálni: pl. a szív és érrendszeri betegségek.

A megoldást ilyenkor természetesen a következetes életmód és szemlélet váltás jelenti, amit speciális jóga program is hatékonyan tud támogatni. Lásd pl. a Szív és érrendszer betegségek megelőzésének és gyógyításának tudományosan igazolt, gyógyszermentes lehetőségei c. írásomat. 

7. Vizsgáld meg az ökológiát, azaz a körülményeket és következményeket. Sok minden kiderül, ha szánsz egy pár percet, és írásban (!) megválaszolod magadnak a következő kérdéseket:

  • Mi akadályozott meg eddig abban, hogy elérjem a célom?
  • Mit veszítettem volna, milyen nehézségeim lennének, ha már elértem volna?
  • Milyen előnyei vannak a jelenlegi állapotnak?
  • Ha elérem a célom úgy, ahogy szeretném, okozhat-e ez valamilyen problémát, elveszíthetek-e valamit?

Nyitottnak lenni a változásra

Ahogy Pál Feri (pap és mentálhigiéniás szakember) több beszédében is hangsúlyozta: nem lehet úgy másfajta életet akarni, hogy megtartom mindazt, ami van. Ha pl. egy fiatal pár gyermeket akar, hiú ábránd, hogy továbbra is minden ugyanolyan lesz majd, plusz egy gyerek. Nem. Minden, de minden borulni fog. Teljesen más életforma, más szerepek, örömök és nehézségek jönnek majd elénk.

A kérdés az, hogy nyitott vagyok-e a változásra? Ha a régit akarom, és nem akarok belőle semmit elengedni, az megakadályozza a saját természetes fejlődésemet.  

A hernyót a pillangó léte vonzza a jövőből. Ezért változik.

Szankalpa, a teremtő mondat

A célkitűzés művészetének fontos eleme a teremtő mondat, azaz szankalpa, mely összhangban van a fentiekkel. Egy igen régi technikáról van szó, mely alapvetően támogatja, hogy a tudatalatti gátak, hitrendszerek, melyek megakadályoznak abban, hogy elérhesd a célod, feloldódhassanak.

A szankalpa egy mentális rögzítés, melyet lefekvés előtt, felkelés után, valamint napközben jóga nidra, azaz mélyrelaxáció előtt és után használunk, hogy a megvalósulás folyamata felgyorsulhasson és hatékonyabb legyen. 

A szankalpa mozgásba hozza emberi lényed egyik legfontosabb erejét, a szándék-erőt, azaz szankalp-saktit. Ebben a jóga-nidra csomagban a szankalpa alkotás technikáján kívül több jóga-nidra gyakorlatot is találsz. 

Őszinte vallomás az élet fájó kudarcairól

Pár éve belekezdtem egy nagy munkába, szerettem volna felépíteni egy jóga központot, és társakat találni ehhez. Bár sok mindent felmértem, terveket készítettem, még sem úgy alakult. Nem sikerült. Amikor tudatosodott bennem a kudarc, nagyon fájó volt. Mintha egy csomó munkát és életenergiát dobtam volna kukába. Gyászoltam. Fájt.

Amikor elesel az úton, vedd észre, hogy továbbra is az úton vagy. Kelj fel, és menj tovább! /Szép Ferenc, jóga mester/

Amikor tényleg elestem, ez a mondat csendült fel egyszer csak bennem, amit jó sok éve mondott a jógamesterem egyik jógatáborában, egy jóga nidra, azaz mélyrelaxáció során. Akkor ért el hozzám, amikor legnagyobb szükségem volt rá. És felemelt. 

Aztán elkezdtem összegyűjteni a kincseimet. Miben változtam? Mit lenne érdemes máshogy csinálni? Milyen értékes emberi kapcsolatok és helyzetek jelentek meg az életemben? És rengeteg kincsre bukkantam.

Jó pár hónap céltalan pihenőt tartottam, elengedve, feloldva jóformán az összes célra tartásom, elengedtem a középhosszú távú céljaimat. És ebben az elengedésben azt vettem észre, hogy elkezdtek új kapcsolatok és helyzetek beáradni az életembe. 

Pl. korábban sok-sok munkát tettem abba, hogy egy iskolában megjelenhessen az erőszakmentes nevelés, és ne a büntetéseket használják a nevelés alapvető eszközeként (melyek ráadásul csak látszólag hatékonyak). Akkor ez valahogy elakadt, falakba ütköztem. Akkor ezt végül elengedtem, mert beláttam, nem kap felülről zöld utat. Aztán most egyszer csak összehozott az élet valakivel, aki épp ugyanezt akarja, és sok-sok energiát szeretne beletenni, és megkért, hogy segítsek. Hurrá!

Milyen különösen szép, hogy amikor ott van az ideje, mindazt, amibe az energiánkat tettük, még a látszólagos kudarcaink is, gyümölcsöt hoznak. 

Egyetlen lépés sem elvesztegetett.

És egyszer csak azt vettem észre: fontos, hogy kitűzzek új célokat. Miért? Mert annyi értékes helyzetet hoz elém az élet. És nekem választanom, rangsorolnom kell. Mert ha mindenbe egyaránt beleteszem az energiámat, szétforgácsolódom. Nem utazhatok egyszerre sok hajón. 

Minden embernek sajátos életfeladata van. Megújult erővel fogok most hozzá, hogy járjam a dharmám, azaz az életutam. És azt szeretném, hogy öröm legyen ez a földi utazás.