Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának tudományosan igazolt, gyógyszermentes lehetőségei – 1. rész

Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának tudományosan igazolt, gyógyszermentes lehetőségei – 1. rész

Tudományos kutatás feltárta: van gyógyszermentes megoldás 

A szív és érrendszeri betegségek kialakulása sok éven át tart, és jellemzően szimptóma mentesek, azaz nincs rosszullét vagy fájdalom. A kialakult magas vérnyomás jól jelezheti a közelgő krízist, mely érelmeszesedés (atherosclerosis) következtében bekövetkező sztrók, isémiás szívbetegség, szívinfarktus, vagy súlyos aritmia formájában nyilvánul meg, és gyakran végzetes kimenetelű. (Magyarországon ez sajnos évről évre növekszik [1].)

Azért aktuális ezekkel foglalkozni, mert 2018-ra az orvos-biológiai kutatásoknak [2] sikerült megfejtenie, pontosan hogyan alakulnak ki ezek a komplex betegségek. A feltárt komplex folyamatok világosan megmutatják hogy

  • létezik hatékony megelőzés 
  • a regeneráció számottevően felgyorsítható gyógyszerek nélkül is.

Amikor leállt a szívem: érzelmi stressz, szívritmus zavar, szívmegállás…

Bevallom, hogy az első személyes találkozásom a szív és érrendszeri problémákkal igen ijesztő és ébresztő volt számomra. Jó pár évvel ezelőtt történt. Egy projekt vezetője voltam épp, és nagyon el szerettem volna azt érni, hogy a kis csapatunkkal közösen megálmodott módon jöjjön létre egy rendezvény. Azonban egy tőlünk független, a történetben fontos szerepet játszó személy ezt nagyon nem úgy akarta, ahogy én. Valójában meg sem engedte, hogy megmutassam, mi mit akarunk, sok félelem, harag, dac és düh ömlött rám. 

Ez nagyon felzaklatott, dühített. Még napok múlva is. Ennek következtében először megjelent nálam egy aritmia (szívritmus zavar), a szívem olykor megugrott, máskor kihagyott, aztán visszaállt a rend. Ez naponta, kétnaponta egyszer-egyszer fordult „csak” elő. Bár ijesztő volt, gondoltam elmúlik. 

Aztán egyik éjszaka a kisfiam felkeltett, oda jött az ágyamhoz. Rosszat álmodott. Kérte, kísérjem vissza, és maradjak kicsit mellette. Hát jó, kóvályogva felültem, és elbaktattunk az ágyához. Majd – ahogy szoktam – felemeltem az emeletes ágyba. És ebben az erőfeszítésben leállt a szívem. Megtántorodtam, a földre estem. Kivert a veríték. Elöntött a halálfélelem. 

Szerencsére a szívem ritmusa pár másodperc múlva helyreállt. Azonban az eset rádöbbentett: fel kell oldanom azt az érzelmi és elmebeli stresszt, amit egy konfliktus hozott felszínre. Szerencsére tudtam pontosan, milyen jóga eszközökhöz nyúljak. Az egyre ritkább és ritkább aritmiás esetek pedig szépen visszaigazolták, hogy amit csinálok a gyógyulásom érdekében, az helyes út.

A „néma gyilkos”: a betegség sok-sok év alatt rejtve növekszik

A szív és érrendszeri betegségek kiváltó oka minden esetben a tartósan fennálló, nem kezelt érzelmi és mentális stressz [2], melynek jó talajt adnak bizonyos életviteli és étkezési szokások, melyek gyulladásos folyamatokat táplálnak a szervezetben [2, 3]. 

Ezek a betegségek sok-sok év alatt alakulnak ki. Mindeközben ez az egyre romló állapot jellemzően teljesen tünetmentes – épp ezért hívják ezeket a betegségeket „néma gyilkosnak”. Miközben nincs tünet, a szív és érrendszerben számottevő károsodás alakul ki, és amikor a szívizom elhalásából eredő szívtájéki fájdalom megjelenik, gyakran már keveset lehet tenni. 

Érdemes érteni a kialakulás folyamatát, mert kulcsot ad a hatékony kezeléshez 

A mentális és érzelmi stressz minden esetben aktiválja az autonóm idegrendszer szimpatikus módusát, mely erősen hat az artériák falában lévő izmokra, összehúzva ezeket. Ennek oka egy ősi védelmi funkció: a test intelligenciája a véráramlás (és így az oxigén és tápanyag) gyors átfókuszálásával lehetővé teszi, hogy igen gyorsan cselekedhess, és így kimenekülj a veszélyes helyzetből. 

Ambiciózus, sikeres, munkamániás – a szívinfarktus garantált?

Dehogy. Azonban van egy tudományosan megfigyelt tény: a szívinfarktusos esetek jelentős része ún. A-típusú személyiség jegyekkel rendelkező embereknél fordul elő, azaz olyanoknál, akik ambiciózusak, „sikeres” fiatalok vagy középkorúak, és akik jellemzően munkamániásak.

A munkamánia olyan függőség, amelyben a munka drogként funkcionál. Háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait. Az élet értelmévé, a legfontosabb tevékenységgé válik.

A mai kor emberének jellemző konfliktusai, elvárásai – melyek gyakran nem teljesülnek, és így erős feszültség forrást képeznek – nem oldódhatnak fel azáltal, hogy üt vagy elmenekül. 

Ma már az A-típus a trendi 

A fogyasztói társadalmunk díjazza, ha halálra dolgozod magad. Trendi napi 10-12 órát, vagy még többet is tolni.

Fontos elkülöníteni a munkamániát a kitartó munkától. A fő különbség abban áll, hogy a mániás egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét. Sőt, inkább folyton rossz érzésekkel küzd. Ráadásul a szabad idejét sem tudja örömszerző tevékenységekre fordítani.

Az A-típusú emberre jellemző, hogy

  • nehezen osztja meg a feladatait
  • túl sokat eszik, vagy
  • rendszeresen alkoholt fogyaszt, és/vagy
  • dohányzik, valamint 
  • nehezen és ritkán fejezik ki érzelmeiket.

A túlevés, alkohol, dohányzás egy kompenzációs stratégia. Ezek feszültség oldó hatásúak, ugyanakkor erőteljesen fokozzák, táplálják a testben zajló életveszélyes és krónikus állapot kialakulását. 

A felgyűlt stressz időnként aztán vulkánszerűen tör elő, azonban a dühkitörés és ezzel együtt olykor megnyilvánuló agresszió nem oldja fel a személyiségből és életmódból adódó feszültségeket.

Állandósult stressz, magas vérnyomás: krónikus gyulladás az érrendszerben

Amikor nem oldjuk fel nap mint nap az életünkben felbukkanó stresszt, az artériák összehúzódása tartósan fennmarad, és állandósul a magas vérnyomás. Világos, hogy nem a vérnyomással van a baj, az csupán a helyzet egyik biomarkere. 

Az artériák falában sérülések keletkeznek. A stressz hatás szerencsére aktiválja az endokrin rendszert is, mely az immunrendszerrel karöltve, sok-sok összehangolt biokémiai folyamattal elkezdi kijavítani a stresszben megterhelt szervezet és erek apró károsodásait [2]. Ezek gyógyulásában a gyulladásos folyamatoknak fontos szerepe van. A gyulladás a szervezet öngyógyító mechanizmusainak egyike.

Azonban, ha a kiváltó ok, a di-stressz állapot fennáll, továbbá ha a szervezet biokémiai egyensúlya a helytelen táplálkozás miatt kedvez a gyulladásos folyamatoknak [3], az akut gyulladás krónikus gyulladássá alakul át, mely az érhálózat egyre nagyobb részét érinti.

A gyógyszerek…

Mivel a magas vérnyomás jellemzően tünetmentes, sok esetben egy orvosnak nehéz is rávennie a paciensét, hogy szedjen vérnyomás csökkentő gyógyszert. Különösen amiatt, mert a gyógyszer szedése számos kellemetlen mellékhatással jár (kóválygás, émelygés, tompaság). 

Továbbá ezek toxikussága miatt jelentősen megnő a rákos megbetegedések kialakulásának esélye [4] is. 

Ha magas a vérnyomásod, és gyógyszert kezdtél rá szedni, hacsak nem kezdesz el jógázni, életed végéig függeni fogsz ezektől a gyógyszerektől. /Dr. swami Shankardevananda/

A koleszterin, ami kezdetben segít az ereket gyógyítani…

A krónikus gyulladás hatására az érfal szövetei megváltoznak, merevvé, rugalmatlanná válnak. Másrészt a vérben áramló zsír részecskék az érfal sérüléseit az immunsejtek segítségével elkezdik befedni. Mindez egy gyógyító folyamat része. Nem a magas koleszterin szint tehát a probléma. 

Az érfalra kirakódó gyógyító koleszterin, ha az egyensúlytalanság hosszú távon fennáll, lassan számottevően lecsökkenti az artériák keresztmetszetét, és így elkövetkezik az a pont, amikor a szövetek nem kapnak elég vért, oxigént és tápanyagot. A szív pedig egyre erőteljesebben dolgozik, míg nem kimerül. 

Érelmeszesedés és szívtájéki fájdalom

Az erek „elmeszesedése” természetesen a szív koszorú ereinél is végbemegy. Hirtelen terheléskor ezek rövid ideig elzáródnak, ekkor jelenik meg a jellegzetes fájdalom (agnia pectoris), mely vállba, bal karba sugárzik, és amely előfutára egy végzetes szívműködés hibának, szívinfarktusnak.  

Amikor a koszorú erek tartósan elzáródnak, a szívizom valamelyik része károsodik és elhal. Az így kialakuló szívinfarktus, szívmegállás az esetek jelentős részében halálos kimenetelű.

A szív több, mint gondoltuk… 

A Pisai Egyetemen dolgozó kutatók már 1978-ban felvetették, hogy a szívinfarktust nem a szív koszorú ereit elzáró vérrög okozza, ahogy korábban gondoltuk, hanem a már részben elmeszesedett koszorúerek görcsös összeszűkülése (coronary vasospasm), melyet egy erőteljes stressz hatás vált ki [5]. 

Azóta kibontakozó orvos-biológiai kutatások egy elképesztően komplex képet tártak elénk, melyben a szív nem csupán a véráramlás biztosításának szerveként, hanem fontos immun-szervként jelenik meg, sőt, az endokrin-rendszer szerveként, mely részt vesz a szervezet komplex gyógyító mechanizmusában, hogy a szív szövetei regenerálódhassanak [2]. 

Tehát, ha meg is sérült a szíved, fontos tudnod, hogy az egész szervezeted a nap minden percében hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy meggyógyúlj. Nincs más dolgod, mint hagyni és jól támogatni.

Túl a tűréshatáron: fájdalom, pánik, mentő, kardiológus

Van azonban egy határ, ahol ez a csodálatosan összetett, rugalmas és sokat kibíró rendszer sem képes tovább a stabilitást fenntartani. Ekkor következik be a szervezet krízise, melyben a szív vagy érrendszer károsodása nyilvánvalóvá válik. 

Ekkor hívjuk kétségbeesetten a mentőt, keressük fel sürgősen a kardiológust. 

Ha „szerencsénk” van és a krízis nem végzetes

Sajnos a legtöbb haláleset az első szívinfarktus, szívmegállásnál bekövetkezik. 

Ha nem, akkor kaptunk még egy fontos esélyt a változtatásra. 

A sérült szív és érrendszer ugyanis, ahogy fent említettem, mindent megtesz, hogy regenerálódhasson. Ehhez azonban a figyelmedre, és hatékony támogatásodra van szüksége. 

A továbbiak akkor szólnak Neked, ha megértetted, hogy a gyógyuláshoz fontos változni és változtatni.

Vagy épp azért érdekel, mert van valaki a családodban, barátaid közt, akit érint, és szeretnél Neki segíteni. Alább megmutatom, hol és hogyan érdemes. 

2 kulcsfontosságú gyógyító út: jóga és gyulladásgátló étrend

A fentiekből következik, a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében, és gyógyításában – a hagyományos orvosi megközelítéseken túl – két fontos és alapvető lehetőség kínálkozik:

Gyulladásgátló étrend kialakítása. Bizonyos ételek elősegítik a gyulladásos folyamatok fenntartását. Ezeket fontos lenne elkerülnünk. Vannak azonban olyan ételek és étrend kiegészítők, melyek számottevően csökkentik a szervezet gyulladásos folyamatait, és ezzel segítik megakadályozni a végzetes érfal degenerációt, valamint segítik a regeneráció folyamatát [3]. 

Stresszoldó jóga technikák alkalmazása. Ezek erőteljesen oldják a pszichés feszültségeket, mentális békét teremtenek. Ezáltal a probléma gyökér okát szüntetik meg. Más jóga gyakorlatok valók megelőzésre, és más gyakorlatok abban az esetben, ha megjelent már a magas vérnyomás, vagy kialakult valamilyen szívbetegség. [4, 6] 

Ezeket részletesen ismertetem a következő részben.

Magas vérnyomás terápiás videó kurzus

Magas vérnyomás gyógyítására összeállított video kurzus sokat segíthet, hogy felold a napi stresszt, és rendezd a vérnyomásod. Ezekben olyan egyszerű jóga gyakorlatokat válogattam össze és mutatok be pontosan, melyet akkor is használhatsz, ha a szívedben és az erekben már kialakult egy krónikus folyamat. 

A gyakorlatok könnyűek, nem igényelnek hajlékonyságot. Érdemes mihamarabb elkezdeni, és naponta gyakorolni ezeket. 

Irodalom

[1] Jelentés az elhalálozások okáról Magyarországon, KSH: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html

[2] Stress and Inflammation in Coronary Artery Disease: A Review Psyhoneuroendocrineimmunology-Based, by M. Fioranelly et al, (Front Immunology, vol 9, 2013) 2018: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6135895/

[3] Legyen az ételed a „Gyógy-szered”! (Let your food be your pharmaco-nutrition), by P. Clayton, (Paul Clayton Education Oxford) 2018: https://drpaulclayton.eu/

[4] Yoga and Cardiovascular Management, by Swami Satyananda, (Yoga Publication Trust, India) 1984.

[5] Coronary vasospasm as a possible cause of myocardial infarction, by A. Masseri et al., (New England Journal of Medicine, vol 299, 1270-1277) 1978.

[6] Effects of yoga on cardiovascular disease risk factors: A systematic review and meta-analysis, by H. Cramer et al., (International Journal of Cardiology, vol 173, 170-183) 2014:  https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0167527314003702