Jóga gyakorlatok egész napra a stressz csökkentésére

Jóga gyakorlatok egész napra a stressz csökkentésére

Mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy tudást szerezzen, képességeit fejlessze, és természet adta képességeit felhasználja az Örömhelyen. – Örömhelyen? – Így fogják hívni a munkahelyeket. /N. D. Walsch, Beszélgetések Istennel, 2. könyv/

Utópia ez az idézet? Mit gondolsz? 

Nekem azért tetszik, mert pozitív jövőkép. És ahogy Joganada fogalmazott: „amire a figyelmed fordítod, az naggyá nő az életedben”. Szeretném minél gyakrabban örömemet lelni a munkában. Miért? Mert a nap jelentős részét munkával töltöm.Tevékenykedek egy célért, amit fontosnak gondolok. És ha nem figyelek a jelekre, könnyen kibillenek. Ha kibillenek, azt veszem észre, nagyon elfáradtam. Zakatol az agyam, még a munka után is, amikor már másra szeretnék figyelni (családomra, önmagamra). És ha ezt tovább tolom, egyszer csak elkedvetlenedek. Még akkor is, ha pontosan tudom, miért dolgozom. (Ezt egyébként jó időről időre tisztázni.) De még ha ez világos is, akkor sem egyszerű.

Emlékszem, doktorandusz voltam, szerettem, amit csinálok, én választottam a fizikát. És ahogy zötykölődtem befelé a Műegyetemre, úgy éreztem, valahogy utálom ezt az egészet. Hihetetlen kontraszt volt, amikor beértem és szembejött velem egy életvidám-fürge öregasszony, aki 80 körül járt, és rám mosolygott. Hogy csinálja? Meg is kérdeztem tőle. – Jógázom – ennyi volt a válasza. Hát, ez betalált. Így kezdtem el jógázni jó 20 évvel ezelőtt. Erről, a fizikáról és jógáról részletesen írtam egyik korai cikkemben. Ha érdekel, itt olvashatod el.

A stressz a fejlődés szerves része

Minden munka, minden kapcsolat magában hordozza a stressz lehetőségét. Fókuszálunk valamire, nagyon akarjuk. És ha még nem tanultuk meg, (azaz nem gyakoroltuk be) hogyan lehet megfeszülés nélkül is fókuszálni – erről íram a Munkakedvből kiégés című írásomban, melyet ide kattintva tudsz elolvasni – bizony, lehet, egyre feszültebbek leszünk. De mit tehetek azért, hogy a munkám örömteli, kiegyensúlyozott legyen? Összeszedtem a legfontosabbakat, amire az évek során rátaláltam. Íme:

1. Reggeli feltöltő idő: meditációs és frissítő gyakorlatok

Van hajnalban egy periódus, amikor még minden csendes. A jógik ezt brahmamuhurtának nevezik, ez a reggel 4 és 6 közti időszak. Ezt tartják a legmegfelelőbb időnek az elmélyedésre, gyakorlásra, mert ekkor a „spirituális energiák a legmagasabb szinten vannak” – írja Dr. swami Shankardevananda. Szóval én egy jó ideje arra törekszem, hogy 4-kor keljek. Váltó zuhany lemossa az álom maradványait. Utána pár tisztító gyakorlat, pár hatékony ősi mantra, ami áthangolja az elmémet, majd a feltöltő meditáció következik. Ha az elmém túl hangos – mert nagyon foglalkoztat, izgat valami – vagy ha épp szükségem van regenerálódásra, mert épp felszínre került valami, amivel most kell „megküzdenem”, és azt jelzi a testem, akkor a meditáció előtt vagy helyett ászanákat gyakorlok.

Bükki Tamás Aila – jógaóra, Verőce

Összeállítottam egy rövid gyakorlatsort, és fel is vettem videóra. Ha az X generációba tartozol (35+), akkor ezt érdemes megnézned. Ha az Y generációba (20+) akkor pedig ezt a reggeli jógát ajánlom Neked. Fontos, hogy ne csak nézd ezeket, hanem próbáld is ki! Ehhez nem kell feltétlenül 4-kor kelned. Persze ha kedved van kipróbálni ezt a szent időt, az más 😉 Ami a lényeg: kelj annyival korábban, akár csak 15 perccel, ami számodra most belefér. És gyakorold rendszeresen, legalább 2 héten át! Adj magadnak 2 hetet! Ha naplót vezetsz (érdemes!), könnyebben látod majd, hogy mi az, ami változott. Saját pozitív tapasztalatod számít, az tud meggyőzni arról, hogy ez az út jó-e Neked.

2. Munka utáni pihentető, elsimító relaxáció

A relaxáció mintegy kisimítja az idegrendszert. Elképesztő hatékonysággal oldja a munkában felgyűlt stressz hatásait: oldódnak az izmok feszültségei, rendeződik a vérnyomás, pihen és regenerálódik az idegrendszer. Ha adsz magadnak 20 percet, tapasztalatom szerint teljesen más minőségű lesz az estéd. Mélyebb és pihentetőbb az alvásod, ami segít visszaállítani a hormonális egyensúlyt is. Ilyen relaxációs hanganyagot itt találsz

Ha munka után nagyon zaklatott vagy, és a relaxációban azt tapasztalod, hogy örvénylenek benned a gondolatok, és alig tudsz figyelni, akkor érdemes nyújtózni egyet, kijönni belőle óvatosan (soha ne hirtelen szakítsd meg!) és elvégezni pár lecsendesítő-frissítő gyakorlatot. Erről itt találsz egy video útmutatót

3.  Munka közben és után: feltöltő Uddzsáji pránajáma, légzőgyakorlat

Ha nagyon lemerültnek érzed magad, evés (túlevés) és kávé helyett érdemes 10-20 perc pránajámát végezni. Ezt a gyakorlatot evés előtt, tehát pl. ebéd, vagy vacsora előtt végezd! Ülj le egyenes háttal (ülhetsz széken is, csak ne támaszkodj a háttámlának), majd kezd figyelni a légzésed. Engedd, hogy beálljon a nyugodt, hasi légzés. Szentelj erre 1-2 percet. Majd amikor ez meg van, kezdd lassítani a légzésed. Lélegezz nyugodtan, orron át! Olyan hosszan, amilyen hosszan csak megy, erőlködés nélkül. Szűkítsd a hangszál rést; ilyenkor egy kis hortyogó-susogó hangot fogsz kiadni. A be- és kilégzés legyen tehát egész lassú, ugyanolyan hosszú, és erőlködés mentes. Lélegezz így, hosszan, nyugodtan 10-20 percig. Ahogy lelassul a légzésed, nő a vér COszintje, mellyel együtt emelkedik majd a benső energia szinted, javul az immunitásod, életkedved. Próbáld ki!

Az Uddzsáji párnajámát a munkahelyen is végezheted, pl. egy értekezlet (aliasz meeting) közben;  ebben az esetben érdemes nyitott szemmel, nehogy félreértsék :-). Én pl. a minap a vonaton, hazafelé gyakoroltam. Remekül feltöltött, kisimított, mire hazaértem.

Gibran feladja a leckét, amikor ezt írja (A Próféta):

…És mit jelent az, hogy szeretettel dolgozni? Úgy szőni gyolcsot, hogy a szálat a szívedből húzod, mintha azt a gyolcsot az viselné majd, akit szeretsz. Szeretve építeni a házat, mintha az lakna majd benne, akit szeretsz…

Ehhez kell a +1 kulcs: önvizsgálat, önértékelés, azaz Atma Vicsára

Mi is ez pontosan? Érdemes visszatekinteni este a napra. Mi az, ami felbosszantott, kizökkentett, feldúlt? És tudni, hogy a gubanc nem másokban keresendő, hanem önmagamban. Megélni az érzéseket, és megtalálni ehhez az erőforrásokat. Erre egy remek módszert ad az EMK (erőszakmentes kommunikáció). Mert önmagammal is fontos mély és megértő kapcsolatot ápolnom.

Néhány jóga gyakorlat munka után – és nem fáj a hátad, a fejed. És visszatér az életkedved.

És itt jön az őszinte vallomás:

mindemellett van, hogy elfáradok… 

Szóval, a minap a munkahelyemen igen elfáradtam. Valahogy a pránajáma sem ment odabent, valahogy nem jutott eszembe. Csak hazafelé a vonaton. Ott nagyon jó, feltöltő volt. Mindennek ellenére estére valahogy még a kedvem is elment mindattól, amit csinálok. Undorig telítődtem, méghozzá azzal, amit imádok: a jógával. Döbbenetes volt! És elszomorító. És bevallom, reggel bizony tovább aludtam, nem keltem 4-kor, mint ahogy szoktam. De örültem annak, hogy maradt még bő félórám a gyerekek ébresztéséig így is. Végeztem tehát egy gyors tisztító gyakorlatot, majd leültem és mantráztam – vitt a pozitív rutin. És mindez visszazökkentett, kisimított. Visszatért a lendületem, az életkedvem. Rendbejöttem.

Csak az élettelen, halott dolgok jellemzője a statikus egyensúly. Az életünkben dinamikus egyensúlyt tudunk csak teremteni. Mit jelet ez?  Azt, hogy van úgy, hogy elfáradunk, elkedvetlenedünk. És ez így rendben is van. Azonban tennünk kell azért, hogy egyensúlyba kerüljünk. Újra és újra. E nélkül elsodor a „folyó”.

És ezért fontos a rendszeres gyakorlás: Nem először tapasztalom: a jóga, ha begyakoroltam, és a mindennapi életem részévé tettem, elkezd támogatni. A pozitív rutin segít tovább. Így amikor elerőtlenedek, valahogy mégis leülök gyakorolni. És ez épp elég. És ekkor már akár pár gyakorlat is hihetetlen gyorsasággal tud újra egyensúlyba hozni.    

És végül: fontos azt is észrevenni, megünnepelni, ha valami pozitívan változott, sikerült. A hála – ha szánsz ennek átélésére is időt – csodás élet-ajándék lehet.

És amíg munkálkodtok, igazán szeretitek az életet. És az életet munkálkodással szeretni azt jelenti, hogy meghitt ismerősötök az élet legbensőbb titka. /Kahlil Gibran: A Próféta/

Túl az öröm 100 árnyalatán

Túl az öröm 100 árnyalatán

Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent. /Hamvas Béla/

Jógázni azért kezdtem, mert nagyon nem éreztem jól magam a bőrömben

Fájt itt is ott is: a hátam, az ízületeim, folyamatosan allergiás-asztmával küzdöttem, magas volt a vérnyomásom, és meglehetősen kövér is voltam, és ekkor mindössze 23 éves voltam! Mindemellett kezdtem igencsak letargikussá, enerválttá válni. Emlékszem épp a földalattin zötykölődtem a Műegyetemre, és arra döbbentem rá, hogy semmi kedvem hozzá. Sem a mai naphoz, sem az egészhez. Pedig azt csináltam épp, amit szerettem volna, ami érdekelt. Hát akkor mit akarok tulajdonképpen? – tettem fel magamnak a kérdést. Elkeserített, hogy gőzöm sincs.  Nemsokára rátaláltam a jógára. Döbbenetes élmény volt már a kezdetek kezdetén. A fájdalmaim, rossz közérzetem igen gyorsan eltűntek, az életkedvem pedig fokozatosan visszatért. És sok-sok pozitív változás indult el az életemben… Most mégsem ezekről szeretnék írni. Hanem sokkal inkább arról a képről, ami sok-sok év jóga gyakorlás során összeállt bennem. Arról, merre visz ez az út.

A jóga eszköz csupán

Olyan, mint egy repülőgép. Arra szolgál, hogy gyorsabban juthass vele a célba. Sőt, nem csak gyorsabban, hanem sokkal-sokkal kevesebb hajtűkanyarral: nyűggel, nehézséggel, szenvedéssel.

A jóga célja a boldogság

Ezt Swámi Bhaktanandától hallottam így, és azért idézem, mert szerintem igaz.

A jóga célja a boldogság. Jóga és meditáció.

Ánanda – az öröm, aminek nincs ellentéte

Az ánanda – az üdvösség. Ez a létezés öröme, ami lényed legmélyéből folyamatosan árad. A jógával pedig kiművelheted azt, hogy ennek a tudatában lehess. Az ánanda – szemben a gyufalánggal – egy mécses lángja, ami egyenletesen és folyamatosan ragyog, üzemanyaga pedig kifogyhatatlan, az Univerzumot átjáró és fenntartó életenergia.

A jóga egyik legfontosabb hatása, hogy gyakorlása során a jelenbe kerülök. Amikor jógázom, azt a képességem edzem, hogy le tudjak válni a múltbeli dolgoktól, pl. bűntudattól, ill. mindattól, amit jó lett volna máshogy tenni; és le tudok válni a jövő aggodalmaitól is. Hisz a múlt emlék, az elmémben lévő lenyomat, a jövő pedig nem létezik, csupán az elmében, mint kivetítés. A MOST ezzel szemben létezik. A jóga egyik fontos eleme, hogy megtanít hazatalálni a jelenbe. És ez igen felszabadító. Ha ezt megtapasztalod, rájössz majd, nincs szükség sem drogra, sem alkoholra többé, sem arra, hogy jó sokat egyél, hogy feloldódjanak a feszültségeid.

Ám azt is fontos tudnod, hogy a jóga jó hatásait nem elég egyszer-kétszer megtapasztalni. A rossz szokásokat évekig gyakoroljuk, olykor nap mint nap, mígnem betegség lesz végül belőle. A pozitív, valódi örömet hozó szokásokat is nap mint nap kell gyakorolni ahhoz, hogy a régi minták, késztetések, beidegződött reakciók elhalványuljanak.

Legyen valódi választásod!

Reggel nekem úgy csörög az óra, hogy tudjak egy jót jógázni, meditálni, mielőtt elkezdenénk kelteni Párommal a gyerekeket. Az, hogy felkeljek, hogy otthagyjam a meleg ágyat, bizony nehézség. Kell hozzá a sokszor átélt pozitív élmény tapasztalata, hogy milyen örömteli, áramló-pezsgő, és egyben milyen békés utána. Hogy mennyire más a napom, ha jógával kezdem! A reggeli meditáció nekem szükséges ahhoz, hogy újra és újra erőt kapjak, feltöltődjek. Fontos számomra, hogy minden nap megtapasztalhassam, és ébren tarthassam a tudatosságomat erre a létezés-boldogságra.

Nem a testhelyzetek, az ászanák tehát az, ami fontos. Nem az ászanázás a jóga. És nem is a pránajáma (légzőgyakorlatok).  Még csak nem is a meditáció. Mindezek csupán eszközök.

Te vagy a fontos

Az, hogy Te minél kevesebb szenvedéssel elérj egy olyan pontra, ahol tudod, ki vagy, és átéld ennek áradó örömét.

16 évesen volt egy döbbenetes élményem. Egy nagy-nagy kétségbeesés, mint örvény magával húzott. Hírtelen olyan pontra értem, hogy reménytelen, kilátástalan lett a jövőm. Elviselhetetlenné vált ez a szenvedés. Akkor megadtam magam. És döbbenetes élményben volt részem – ma már tudom, kegyelem volt. Egy határtalan, áradó, kinyíló boldogság áradt bennem és körülöttem. Olyan intenzív volt, hogy pár másodperc után elviselhetetlen lett. Ömlöttek a könnyeim, és kimenekültem belőle.

Bükki Tamás Aila jógaórája – Verőce

Annak idején megfogadtam, hogy leírom majd ezt valahogy, de aztán rátaláltam arra, hogy ezt már leírták csodaszépen. A legcsodálatosabb szamádhi leírást szerintem Ray Bradbury adta, erről szól a Villanytelep c. novellája*.

Ehhez az élményhez visz vissza engem fokozatosa és finoman a jóga. A hatha jóga előkészít, segít kitisztítani az egész rendszerünket (fizikai, energetikai és mentális szinten) és felkészít a meditáció gyakorlására. Én e mellett a kriya jógát (meditációt) gyakorlom (Erről Swami P. Jogananda: Egy jógi önéletírása c. remek könyvében olvashatsz bővebben. A konkrét technika itt nincs leírva, és ennek jó oka van. A pontos gyakorlatokat beavatás után kaphatja meg egy Mesterektől, aki ezt szeretné).

Swami Satyananda úgy nyilatkozik a kriya jógáról – lásd Kundalini Tantra – hogy ez a legszelídebb és legbiztonságosabb módja a kundalini, a benső erő, felébresztésének.

Amikor a kundalini ébred, azt észreveszed: kreatív leszel. Tele életkedvvel. És áradó örömmel. És ez az öröm és boldogság szinte észrevétlen növekszik majd benned, ahogy gyakorlod a jógát, épp úgy, ahogy egy napraforgó nő, és bont lassan szirmokat. Amikor kibontja a szirmait, a nap szépségét tükrözi vissza. És ha észreveszed ezt, benned is ez az a szépség tükröződik.

Bükki Tamás Aila – jógaóra, Verőce