„A lelkünkben és a nemzetek között vagy bárhol máshol fellépő minden gond-baj annak a jele, hogy a régi, hagyományos erők, amelyek idáig bennünket vezettek, most érvényüket vesztik […] Amit ma és a jövőben teszünk, soha nem származhat külső elrendelésből. Az egyes emberek lelkéből és Énjéből kell születnie.” /Ehrenfried Pfeiffer: Christian Rosenkreutz kémiai mennyegzője, 8 előadás jegyzete/
Kezdjük egy jó sztorival
Korfun voltam a családdal – jó, igen, tudom mi ugrik be rögtön, de nem fogom utánozni Durrellt, szóval bármilyen izgalmas a téma, direkt nem fogom a családomon, és más állatfajtákon köszörülni a nyelvem. Ja, és nem kell a fent ígért töltekezéshez sem Korfu, sem a tenger, de azért a sztori mégis fontos, mert segít érteni, hogyan működik, amit mutatni szeretnék Neked.
Szóval a történet Korfu északnyugati partján játszódik, Afionászban. Itt van egy tengerbe nyúló félsziget, közepén a Timoni sziklaheggyel, ami mindössze 138 méter magas (kb. egy 42 emeletes ház magassága). A tengerhez ereszkedve ezt a 138 méteres szintet pár száz méteres úton kell megtenni; s bizony az ösvény kezdetben göröngyös, csúszós, helyenként meredek, később éles sziklákon kell egyensúlyozni. Tapasztalt túravezetőként ide nem engednék senkit, akin nincs megfelelő túracipő vagy bakancs. Persze egyikünkön sem volt, csak egyszerű városi szandál. Amúgy sokan voltak, akik strandpapucsban botorkáltak le és fel a köveken. Már félúton jártunk, amikor eszembe villant, hogy nem vagyok normális, hogy ezen így lehozom a családomat. De valahogy elszántak voltunk, talán a forróság tette. A kaland hevülete? A kíváncsiság, és a tengeröbölben váró hűsítő csobbanás reménye? Akárhogy is, óvatosan, de mentünk tovább. Azt gondolom, hogy nem rajtunk múlt, hogy 1-1 pici karcolással megúsztuk. Oltalmaztak minket.
Afionász félszigete olyan, mint egy babapiskóta; amint leér az ember a Timoni szikláról, a piskóta összeszűkülő közepére ér, ahol a két oldalon egy-egy homokos tengeröblöcske nyílik, majd előtted emelkedik egy újabb, szerényebb sziklahegy. Nos, a két kis strand dugig volt emberekkel. És persze nulla árnyék. Gyorsan kiszúrtuk, ha megmásszuk az előttünk lévő szerényebb szikladombot, egy szemközti fövenyre jutunk. Onnan, ahol álltunk, látszott, hogy ott alig van ember, sőt, talán még árnyékot is találunk majd. A táj errefelé egyébként gyönyörű: a szürkésfehér sziklákat majd mindenhol beborítja az embermagas, sűrű, zöld bozót. A zöld szikladombok közt pedig mélykék a tenger. Tovább indultunk tehát a békés partszakaszhoz, a sűrű bozótban kanyargó, olykor félember szélessé szűkülő, helyenként fejlehajtós ösvényen.
Az ösvény első felét az öblökben a strandolók telepiszkították: vizeletszag, papírzsepik szétszórt halma, itt ott megszáradt vagy friss emberi ürülék tarkította. Ha az ember nem törődik vele, nem néz oda, ha a szép tájat figyeli, belelép, és utána kell hosszan törődnie majd vele, míg levakarja magáról. Ha viszont a lába elé néz, még több emberi végterméket lát.
Szóval az utunk pont olyan volt, mint az élet: éles, minden lépés kockázatos, ráadásul át kellett magunk verekednünk az emberi létezés mocskán; és muszáj volt erre is figyelni ahhoz, hogy végül egy békés partszakaszra juthassunk és megpihenhessünk. Na de végre odaértünk!
Mit mondjak, Korfunk nem láttam ennél lepusztultabb tengeröblöt. A halott tengerifű és moszat megszáradt vastag rétegei feküdtek a fövenyen, melyet fel-felkapott a forróságban támadó heves forgószél, és takarónkat, arcunkat, testünket beterítette az ember által elpusztított természet maradványaival.
Viszont történt itt egy igen vidám jelenet: a feleségem észrevett egy nejlonzacskót, ami a strand bozóttal benőtt meredélyén fennakadt, és megkérte a fiamat, hogy szedje le onnan a szemetet. A fiam fel is mászott, de ahogy ereszkedett le, újabb heves szél támadt, és kivette a kezéből a zacskót. És a zacskó szállt, mint egy fénylő lampion, fel a domb csúcsa fölé. Megbabonázba követtük a szemünkkel. Jó 15-20 méter magasra emelkedett, majd egy nagy ívet leírva visszaröppent egyenest a fiam kezébe. A szemét visszatérése olyan hihetetlen volt, hogy percekig nevettünk.
– Kár, hogy nem vetted videóra! – mondta a nagyfiam. – Életem végéig élhettem volna a youtube és tiktok jogdíjakból! – tette hozzá. És igaza volt, a jelenet tényleg nagyot ment volna a neten.
Visszagondolva volt ebben valami sokkal mélyebb üzenet. Ugyanis az eset felszabadított valamit. Addig veszélyes és koszos volt az út. Felkavart, sőt felháborított az emberi ürülék. De innentől fogva, bár a mocsok ott volt az úton visszafelé is, sőt több lett belőle, mégsem azt láttam, hanem az öböl kékjét és a zölddel befutott sziklák szépségét. S bár nagy volt a meleg, és visszafelé felfelé kellett kaptatnunk erősen, mégis könnyű lett a kapaszkodás, és derűs. Szinte emelt az út, illetve a bennünk ébredő práná, azaz életerő.
És itt elértünk valami esszenciálishoz, mert ezen múlik, hogy jól vagyunk-e, vagy pocsékul:
Az ember könnyen hárít és dühöng: hogy lehet más ember ennyire tapintatlan, hogy az útra kakál? Most az ő piszkát kerülgethetem! Csakhogy az úton azért előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor felismerjük: nincs olyan, hogy az ő piszka. Végsősoron az ő piszka is az én piszkom, hiszen az is az én tapasztalom:
„Az ötödik beavatás küszöbén (a jógi) ráeszmél, hogy pontosan annyi Természet létezik, ahány egyén.” /Kaczvinszky József: A hét beavatás/.
Tehát az első kihívás: leragadok-e annál, hogy a körülményeimért, bajaimért a másik embert vádoljam? Ha így teszek, épp ezáltal konzerválom majd a világomban felbukkanó háborúkat, öldöklést, a természet és az élővilág elpusztítását.
A második kihívás: tudok-e az útra koncentrálni, tartósan, hogy biztonságosan kelhessek át az éles köveken? Ha nem tudok koncentrálni, ha állandóan megengedem, hogy a figyelmem minden szétzilálja, akkor az előbb-utóbb fájni fog.
A harmadik kihívás: lesz olyan szemét, ami fénybe kerül. Eltávolíthatom a világomból, ha akarom. De vajon megteszem-e? Ha úgy döntök, hogy megteszem, beindul az engem segítő, fénylő, életörömet és könnyű utat adó léterők áramlása.
Ezeket az emberi létben az élethelyzetek érlelik be. Figyeld a reakcióidat! És korrigálj, a bűntudat horgonya nélkül. A folyamat azonban kikönnyíthető. Alább a szemét eltávolításához, és az életet segítő emelő erők, a Sakti felszabadításához írom le azt az egyszerű technikát, melyet Dr. Timcsák Géza mesterem mutatott meg nekem.
Az Erő meditáció: Maha Tattva Kriya
Minden ember 5 tattvából, vagy energiatípusból van felépítve, a testünk is, és az elménk is. Mindenki más-más kombinációban, kódoltsággal születik, az életfeladatának megfelelően. Ez az 5 energiatípus: a Föld, a Víz, a Tűz, a Levegő és a Téridő, vagy Ákásha.
Mindenkinek rendelkezésre áll 5 személyes tattva „tartály”, mely nem a fizikai testben van, de oda is bevetül a következőképpen:
A motorokhoz, azaz az adott energiatípust elosztó központokhoz, vagy csakrákhoz egy-egy fő nádi, vagyis információs és energiavezeték viszi az „üzemanyagot” ezen tattva tartályokból. Majd a csakrákból árad szét az energia a fizikai testben, valamint az elmében a nádik rendszeren keresztül.
Azonban az életünk útján ezek a tattvák, vagy életenergia tartályok beszennyeződnek, a nádik pedig eltömődnek. Több lehetőség van arra, hogy ezeket a szennyeződéseket kitisztítsuk. Az egyik ilyen lehetőség, ha specifikus mantrákat használunk. A tattvákhoz kapcsolódó mantrák olyan eszközök, melyek ezt a tisztítást képesek véghez vinni, azáltal, hogy az adott tattva patrónusát, azaz egy szellemi lényt mintegy megkérik, meghívják ehhez a gyógyító folyamathoz.
A folyamat, amit érdemes naponta végezni, 7-féle Gájatri mantrából áll. A mantrákat kiegészíthetjük mudrákkal, azaz az energia áramlásokat aktiváló kéztartásokkal – az alábbiakban a mudrákat Indu Arora útmutatása szerint mutatom be.
A folyamatnak a fő patrónusa Ganésa, az elefánt-dévi, aki segít könnyebben járhatóvá tenni az utat. Érdemes tehát a Ganésa mudrával kezdeni, mely egy kétkezes mudra: A jobb kéz előrefordul a mellkas előtt, úgy, hogy a jobb tenyér előrenéz. A bal kéz ujjait összefonjuk a jobbal, a bal kézhát előre néz. Majd kilégzésre a kezeket széthúzzuk, belégzésre elernyesztjük. Ezt 7-szer elvégezzük. Majd megpihentetjük a kezeket a szegycsonton. Ezt követően kézcsere, most a bal tenyér néz kifelé, és megismételjük a folyamatot.
Ezt követően a kezek a térden, csin mudrában (lásd később), és ismételjük a Ganésa-Gájatri mantrát minimum 27-szer. Érdemes hangosan zengetni:
Aztán sorban jönnek az egyes tattvák tartályait megtisztító, feltöltő Gájátrik, és az ezekhez kapcsolt mudrák. A mantrákat itt is 27-szer érdemes minimum zengetni, a figyelmet az adott tattva területén tartva. A 27 mantra számolását érdemes a jobb kézben tartott 27 gyöngyös málával számolni. A bal kéz pedig a mudra helyzetét veszi fel és a térden nyugszik. Az egyes tattvák közt érdemes pár perces meditációt tartani.
Föld (Prthví) Mudra: a hüvelykujj begye (a Nap) megérinti a gyűrűsujj begyét.
Hatása: segíti a vérkeringést. Mivel a föld elem a húsban és csontokban nyilvánul meg, ezért nagy segítség elhízás vagy nagy súlyveszteséggel járó betegség esetén. Illetve akkor, ha a szervezet legyengült. Fáradtság és tompultság esetén is segít. Növeli a toleranciát, a türelmet. Segít földelni a meditáció alatt.
A folyamat során a figyelem a föld tattva területén van: ez a talptól a combközépig tartó terület.
Víz (Dzsála) mudra: a hüvelykujj begye (a Nap) megérinti a kisujj begyét.
Figyelem: fontos, hogy ne a körömhöz közeli területet érintsük, mert akkor a mudra hidratáló hatása átvált dehidratáló hatásúvá!
Hatása: szomjoltó, aktiválja a nyálmirigyeket. Segíti a testfolyadékok cirkulálását, tisztulását, feloldja a dehidratációt. Javítja a vesefunkciót, a vizelet kiválasztást. Gyógyítja a bőr betegségeit, gyulladásait, szárazságát. Tisztítja a vért, és segít sok vérképzéssel járó rendellenesség esetén.
Víz Gájatri: Om Dzsala Bimbaja vidmahe
Nila Purushaja dhímahi
Tanno Agnih pracsódajaat.
A folyamat során a figyelem a víz tattva területén van: ez a combközéptől a köldökig tartó terület.
Tűz (Ágni) mudra: a hüvelykujj begye a tenyérre hajtott gyűrűsujj 2. ujjpercén nyugszik.
Figyelem: Ezt a mudrát csak üres gyomorral szabad végezni, és ellenjavallt savasság (reflux), szívtájéki fájdalom és égő érzés, valamint emésztési zavarok esetén.
Hatása: segít lebontani a test súlyfeleslegét azáltal, hogy az emésztés egyensúlyát megteremti. Eltűnteti a felesleges váladékot. Javítja az étvágyat. Nagyon hatásos a magas koleszterinszint (rossz koleszterin) rendezésében. Hideg időben segít, hogy felmelegedhessünk. Javítja a koncentrációs képességet.
Tűz Gájatri: Om Maha Dzsvalaja vidmahe
Agnidevájá dhímahi
Tanno Agnih pracsódajaat.
A folyamat során a figyelem a tűz tattva területén van: ez a köldöktől a vállak alsó részéig tartó terület (a váll és a kulcscsont már nincs benne).
Levegő (Váju) mudra – a fájdalomoldó mudra: A hüvelykujj begye a visszahajtott mutatóujj 2. ujjpercén nyugszik.
Figyelem: Az a mudra úgy működik, hogy a levegő áramait csökkenti, majd növeli. Ezért ha valaki hosszabban végzi, terápiás céllal, figyelnie kell arra, hogy amint a test fájdalmai megszűnnek, a mudrát azonnal fel kell oldani.
Hatása: eltávolítja a felesleges levegőt a gyomorból és a testből, ezáltal a testi fájdalmak esetén elsősegélyként használható. Segít reumetikus fájdalmak és köszvény, mellkasi fájdalmak esetén is, valamint Parkinson-kor esetén.
Levegő Gájatri: Om Ándzsanéja vidmahe
Váju putrája dhímahi
Tanno Hanumant pracsódajaat.
A folyamat során a figyelem a levegő tattva területén van: ez a vállak alsó részétől a szemöldökig terjed.
Tér-idő (Ákasa) mudra: a hüvelykujj begyét a középső ujj begyéhez érintjük.
Hatása: gyógyít minden hanggal, hallással kapcsolatos betegséget. Javítja a hallóképességet. Aktiválja a kalcium és foszfor beépülését a csontokba, ezért gyógyítja a csont gyengeségeit (osteoporosis és osteopenia esetén). Nyugtatja az idegrendszert, és erőteljes feszültségoldó hatású, ezért nagyon ajánlott meditáció alatt is. Szédülés esetén elsősegély mudra.
Ákásha Gájatri: Om Aksakásama vidmahe
Sabdadéváji dhímahi
Tanno Sabda pracsódajaat.
A folyamat során a figyelem az ákasa tattva területén van: ez szemöldöktől a fejtetőig terjedő terület.
A pontos intonáció, mint minden mantránál, itt is kritikus. A fenti 5 tattva Gájatri pontos intonációját Ivo Sedlachek Tattva Maha Kriya c. albumából lehet például megtanulni.
Az egyes tattvákhoz kapcsolódó mudra kitartás és mantra zengetések közt, ahogy említettem, rövid meditációt érdemes tartani. Ekkor érdemes magunk köré képzelni egy piramist, melynek csúcsa a fejtető felett van.
Ezt követően az életerő piramis csúcsa következik, mely már nem az ember alkotóelemeihez kötődik, hanem kapu a szellemi birodalomba.
A Siva Gájatri a 3. szem információs kapuját tisztítja; innen jönnek át az életünkbe azok az információk, amelyek bizony kellenek ahhoz, hogy az életfeladatunkat felismerhessük, és az életünket hittel, bátorsággal és reménytelien élhessük.
Siva Gájátri: Om Mahadevaya vidmahe
Rudramurtáje dhímahi
Tannah Shivah pracsódajaat.
Kapcsolódó mudra a csin mudra, az egyesült tudatosság mudrája: A hüvelykujj ujjbegyét kell hozzá összeérinteni a mutatóujj ujjbegyével. A tenyér lefelé fordul és a térden pihen.
Arra jöttem rá, hogy az elmúlt két hetem nem a szokottnál hosszabb alvások, a tenger, az utazás miatt volt mélyen feltöltő, hanem mert mindeközben a Maha Tattva Kriya technikáját is használtam.
Persze, ha pihenni szeretnél, jó, ha ki tudsz szabadulni a mindennapok sodrásából. Ehhez nem kell messze utaznod, tökéletes a közeli erdő, vagy egy ölelő fa, vagy akár egy közeli tó vagy folyópart is, ahol kicsit magad lehetsz. Érdemes magaddal vinned egy rövid, 27 gyöngyös málát, illetve ezeknek a Gájatriknak a szövegét. Gyakorolj hangosan, vagy félhangosan, úgy, hogy épp csak te halld! A 7 Gájatri sokkal hatékonyabbá teszi majd a pihenésedet. Velem legalábbis így történt.
„Most letettünk mindent, ami túlhaladott, amit cipeltünk magunkkal. Könnyűek vagyunk, tágasak, szabadok. Készek vagyunk a csodálatos élet új kalandjára. Új tapasztalatokra. Megismerésekre. Kapcsolatokra. Hiszen az egész élet kapcsolatokról szól. Kapcsolódunk a testünkhöz, érzéseinkhez, elménkhez. A másik emberhez, tárgyakhoz, a természethez. Istenhez. Minden kapcsolat!”
(Szép Ferenc: jógamester)
Forrás:
Dr. Timcsák M. Géza 2025. tavaszi és nyári kurzusai
Indu Arora: Mudrá – The sacred secret (Yogsadhna, 2015.)
Mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy tudást szerezzen, képességeit fejlessze, és természet adta képességeit felhasználja az Örömhelyen.– Örömhelyen? – Így fogják hívni a munkahelyeket. /N. D. Walsch, Beszélgetések Istennel, 2. könyv/
Utópia ez az idézet? Mit gondolsz?
Nekem azért tetszik, mert pozitív jövőkép. És ahogy Joganada fogalmazott: „amire a figyelmed fordítod, az naggyá nő az életedben”. Szeretném minél gyakrabban örömemet lelni a munkában. Miért? Mert a nap jelentős részét munkával töltöm.Tevékenykedek egy célért, amit fontosnak gondolok. És ha nem figyelek a jelekre, könnyen kibillenek. Ha kibillenek, azt veszem észre, nagyon elfáradtam. Zakatol az agyam, még a munka után is, amikor már másra szeretnék figyelni (családomra, önmagamra). És ha ezt tovább tolom, egyszer csak elkedvetlenedek. Még akkor is, ha pontosan tudom, miért dolgozom. (Ezt egyébként jó időről időre tisztázni.) De még ha ez világos is, akkor sem egyszerű.
Emlékszem, doktorandusz voltam, szerettem, amit csinálok, én választottam a fizikát. És ahogy zötykölődtem befelé a Műegyetemre, úgy éreztem, valahogy utálom ezt az egészet. Hihetetlen kontraszt volt, amikor beértem és szembejött velem egy életvidám-fürge öregasszony, aki 80 körül járt, és rám mosolygott. Hogy csinálja? Meg is kérdeztem tőle. – Jógázom – ennyi volt a válasza. Hát, ez betalált. Így kezdtem el jógázni jó 20 évvel ezelőtt. Erről, a fizikáról és jógáról részletesen írtam egyik korai cikkemben. Ha érdekel, itt olvashatod el.
A stressz a fejlődés szerves része
Minden munka, minden kapcsolat magában hordozza a stressz lehetőségét. Fókuszálunk valamire, nagyon akarjuk. És ha még nem tanultuk meg, (azaz nem gyakoroltuk be) hogyan lehet megfeszülés nélkül is fókuszálni – erről íram a Munkakedvből kiégés című írásomban, melyet ide kattintva tudsz elolvasni – bizony, lehet, egyre feszültebbek leszünk. De mit tehetek azért, hogy a munkám örömteli, kiegyensúlyozott legyen? Összeszedtem a legfontosabbakat, amire az évek során rátaláltam. Íme:
1. Reggeli feltöltő idő: meditációs és frissítő gyakorlatok
Van hajnalban egy periódus, amikor még minden csendes. A jógik ezt brahmamuhurtának nevezik, ez a reggel 4 és 6 közti időszak. Ezt tartják a legmegfelelőbb időnek az elmélyedésre, gyakorlásra, mert ekkor a „spirituális energiák a legmagasabb szinten vannak” – írja Dr. swami Shankardevananda. Szóval én egy jó ideje arra törekszem, hogy 4-kor keljek. Váltó zuhany lemossa az álom maradványait. Utána pár tisztító gyakorlat, pár hatékony ősi mantra, ami áthangolja az elmémet, majd a feltöltő meditáció következik. Ha az elmém túl hangos – mert nagyon foglalkoztat, izgat valami – vagy ha épp szükségem van regenerálódásra, mert épp felszínre került valami, amivel most kell „megküzdenem”, és azt jelzi a testem, akkor a meditáció előtt vagy helyett ászanákat gyakorlok.
Bükki Tamás Aila – jógaóra, Verőce
Összeállítottam egy rövid gyakorlatsort, és fel is vettem videóra. Ha az X generációba tartozol (35+), akkor ezt érdemes megnézned. Ha az Y generációba (20+) akkor pedig ezt a reggeli jógát ajánlom Neked. Fontos, hogy ne csak nézd ezeket, hanem próbáld is ki! Ehhez nem kell feltétlenül 4-kor kelned. Persze ha kedved van kipróbálni ezt a szent időt, az más 😉 Ami a lényeg: kelj annyival korábban, akár csak 15 perccel, ami számodra most belefér. És gyakorold rendszeresen, legalább 2 héten át! Adj magadnak 2 hetet! Ha naplót vezetsz (érdemes!), könnyebben látod majd, hogy mi az, ami változott. Saját pozitív tapasztalatod számít, az tud meggyőzni arról, hogy ez az út jó-e Neked.
2. Munka utáni pihentető, elsimító relaxáció
A relaxáció mintegy kisimítja az idegrendszert. Elképesztő hatékonysággal oldja a munkában felgyűlt stressz hatásait: oldódnak az izmok feszültségei, rendeződik a vérnyomás, pihen és regenerálódik az idegrendszer. Ha adsz magadnak 20 percet, tapasztalatom szerint teljesen más minőségű lesz az estéd. Mélyebb és pihentetőbb az alvásod, ami segít visszaállítani a hormonális egyensúlyt is. Ilyen relaxációs hanganyagot itt találsz.
A munka utáni relaxáció nem csak feltölt – olyan, mintha új nap kezdődne – egy örömnap minden nap
Ha munka után nagyon zaklatott vagy, és a relaxációban azt tapasztalod, hogy örvénylenek benned a gondolatok, és alig tudsz figyelni, akkor érdemes nyújtózni egyet, kijönni belőle óvatosan (soha ne hirtelen szakítsd meg!) és elvégezni pár lecsendesítő-frissítő gyakorlatot. Erről itt találsz egy video útmutatót.
3. Munka közben és után: feltöltő Uddzsáji pránajáma, légzőgyakorlat
Ha nagyon lemerültnek érzed magad, evés (túlevés) és kávé helyett érdemes 10-20 perc pránajámát végezni. Ezt a gyakorlatot evés előtt, tehát pl. ebéd, vagy vacsora előtt végezd! Ülj le egyenes háttal (ülhetsz széken is, csak ne támaszkodj a háttámlának), majd kezd figyelni a légzésed. Engedd, hogy beálljon a nyugodt, hasi légzés. Szentelj erre 1-2 percet. Majd amikor ez meg van, kezdd lassítani a légzésed. Lélegezz nyugodtan, orron át! Olyan hosszan, amilyen hosszan csak megy, erőlködés nélkül. Szűkítsd a hangszál rést; ilyenkor egy kis hortyogó-susogó hangot fogsz kiadni. A be- és kilégzés legyen tehát egész lassú, ugyanolyan hosszú, és erőlködés mentes. Lélegezz így, hosszan, nyugodtan 10-20 percig. Ahogy lelassul a légzésed, nő a vér CO2 szintje, mellyel együtt emelkedik majd a benső energia szinted, javul az immunitásod, életkedved. Próbáld ki!
Az Uddzsáji párnajámát a munkahelyen is végezheted, pl. egy értekezlet (aliasz meeting) közben; ebben az esetben érdemes nyitott szemmel, nehogy félreértsék :-). Én pl. a minap a vonaton, hazafelé gyakoroltam. Remekül feltöltött, kisimított, mire hazaértem.
Gibran feladja a leckét, amikor ezt írja (A Próféta):
…És mit jelent az, hogy szeretettel dolgozni? Úgy szőni gyolcsot, hogy a szálat a szívedből húzod, mintha azt a gyolcsot az viselné majd, akit szeretsz. Szeretve építeni a házat, mintha az lakna majd benne, akit szeretsz…
Ehhez kell a +1 kulcs: önvizsgálat, önértékelés, azaz Atma Vicsára
Mi is ez pontosan? Érdemes visszatekinteni este a napra. Mi az, ami felbosszantott, kizökkentett, feldúlt? És tudni, hogy a gubanc nem másokban keresendő, hanem önmagamban. Megélni az érzéseket, és megtalálni ehhez az erőforrásokat. Erre egy remek módszert ad az EMK (erőszakmentes kommunikáció). Mert önmagammal is fontos mély és megértő kapcsolatot ápolnom.
Néhány jóga gyakorlat munka után – és nem fáj a hátad, a fejed. És visszatér az életkedved.
És itt jön az őszinte vallomás:
mindemellett van, hogy elfáradok…
Szóval, a minap a munkahelyemen igen elfáradtam. Valahogy a pránajáma sem ment odabent, valahogy nem jutott eszembe. Csak hazafelé a vonaton. Ott nagyon jó, feltöltő volt. Mindennek ellenére estére valahogy még a kedvem is elment mindattól, amit csinálok. Undorig telítődtem, méghozzá azzal, amit imádok: a jógával. Döbbenetes volt! És elszomorító. És bevallom, reggel bizony tovább aludtam, nem keltem 4-kor, mint ahogy szoktam. De örültem annak, hogy maradt még bő félórám a gyerekek ébresztéséig így is. Végeztem tehát egy gyors tisztító gyakorlatot, majd leültem és mantráztam – vitt a pozitív rutin. És mindez visszazökkentett, kisimított. Visszatért a lendületem, az életkedvem. Rendbejöttem.
Csak az élettelen, halott dolgok jellemzője a statikus egyensúly. Az életünkben dinamikus egyensúlyt tudunk csak teremteni. Mit jelet ez? Azt, hogy van úgy, hogy elfáradunk, elkedvetlenedünk. És ez így rendben is van. Azonban tennünk kell azért, hogy egyensúlyba kerüljünk. Újra és újra. E nélkül elsodor a „folyó”.
És ezért fontos a rendszeres gyakorlás: Nem először tapasztalom: a jóga, ha begyakoroltam, és a mindennapi életem részévé tettem, elkezd támogatni. A pozitív rutin segít tovább. Így amikor elerőtlenedek, valahogy mégis leülök gyakorolni. És ez épp elég. És ekkor már akár pár gyakorlat is hihetetlen gyorsasággal tud újra egyensúlyba hozni.
És végül: fontos azt is észrevenni, megünnepelni, ha valami pozitívan változott, sikerült. A hála – ha szánsz ennek átélésére is időt – csodás élet-ajándék lehet.
És amíg munkálkodtok, igazán szeretitek az életet. És az életet munkálkodással szeretni azt jelenti, hogy meghitt ismerősötök az élet legbensőbb titka. /Kahlil Gibran: A Próféta/
Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent. /Hamvas Béla/
Jógázni azért kezdtem, mert nagyon nem éreztem jól magam a bőrömben
Fájt itt is ott is: a hátam, az ízületeim, folyamatosan allergiás-asztmával küzdöttem, magas volt a vérnyomásom, és meglehetősen kövér is voltam, és ekkor mindössze 23 éves voltam! Mindemellett kezdtem igencsak letargikussá, enerválttá válni. Emlékszem épp a földalattin zötykölődtem a Műegyetemre, és arra döbbentem rá, hogy semmi kedvem hozzá. Sem a mai naphoz, sem az egészhez. Pedig azt csináltam épp, amit szerettem volna, ami érdekelt. Hát akkor mit akarok tulajdonképpen? – tettem fel magamnak a kérdést. Elkeserített, hogy gőzöm sincs. Nemsokára rátaláltam a jógára. Döbbenetes élmény volt már a kezdetek kezdetén. A fájdalmaim, rossz közérzetem igen gyorsan eltűntek, az életkedvem pedig fokozatosan visszatért. És sok-sok pozitív változás indult el az életemben… Most mégsem ezekről szeretnék írni. Hanem sokkal inkább arról a képről, ami sok-sok év jóga gyakorlás során összeállt bennem. Arról, merre visz ez az út.
A jóga eszköz csupán
Olyan, mint egy repülőgép. Arra szolgál, hogy gyorsabban juthass vele a célba. Sőt, nem csak gyorsabban, hanem sokkal-sokkal kevesebb hajtűkanyarral: nyűggel, nehézséggel, szenvedéssel.
A jóga célja a boldogság
Ezt Swámi Bhaktanandától hallottam így, és azért idézem, mert szerintem igaz.
A jóga célja a boldogság. Jóga és meditáció.
Ánanda – az öröm, aminek nincs ellentéte
Az ánanda – az üdvösség. Ez a létezés öröme, ami lényed legmélyéből folyamatosan árad. A jógával pedig kiművelheted azt, hogy ennek a tudatában lehess. Az ánanda – szemben a gyufalánggal – egy mécses lángja, ami egyenletesen és folyamatosan ragyog, üzemanyaga pedig kifogyhatatlan, az Univerzumot átjáró és fenntartó életenergia.
A jóga egyik legfontosabb hatása, hogy gyakorlása során a jelenbe kerülök. Amikor jógázom, azt a képességem edzem, hogy le tudjak válni a múltbeli dolgoktól, pl. bűntudattól, ill. mindattól, amit jó lett volna máshogy tenni; és le tudok válni a jövő aggodalmaitól is. Hisz a múlt emlék, az elmémben lévő lenyomat, a jövő pedig nem létezik, csupán az elmében, mint kivetítés. A MOST ezzel szemben létezik. A jóga egyik fontos eleme, hogy megtanít hazatalálni a jelenbe. És ez igen felszabadító. Ha ezt megtapasztalod, rájössz majd, nincs szükség sem drogra, sem alkoholra többé, sem arra, hogy jó sokat egyél, hogy feloldódjanak a feszültségeid.
Ám azt is fontos tudnod, hogy a jóga jó hatásait nem elég egyszer-kétszer megtapasztalni. A rossz szokásokat évekig gyakoroljuk, olykor nap mint nap, mígnem betegség lesz végül belőle. A pozitív, valódi örömet hozó szokásokat is nap mint nap kell gyakorolni ahhoz, hogy a régi minták, késztetések, beidegződött reakciók elhalványuljanak.
Legyen valódi választásod!
Reggel nekem úgy csörög az óra, hogy tudjak egy jót jógázni, meditálni, mielőtt elkezdenénk kelteni Párommal a gyerekeket. Az, hogy felkeljek, hogy otthagyjam a meleg ágyat, bizony nehézség. Kell hozzá a sokszor átélt pozitív élmény tapasztalata, hogy milyen örömteli, áramló-pezsgő, és egyben milyen békés utána. Hogy mennyire más a napom, ha jógával kezdem! A reggeli meditáció nekem szükséges ahhoz, hogy újra és újra erőt kapjak, feltöltődjek. Fontos számomra, hogy minden nap megtapasztalhassam, és ébren tarthassam a tudatosságomat erre a létezés-boldogságra.
Nem a testhelyzetek, az ászanák tehát az, ami fontos. Nem az ászanázás a jóga. És nem is a pránajáma (légzőgyakorlatok). Még csak nem is a meditáció. Mindezek csupán eszközök.
Te vagy a fontos
Az, hogy Te minél kevesebb szenvedéssel elérj egy olyan pontra, ahol tudod, ki vagy, és átéld ennek áradó örömét.
16 évesen volt egy döbbenetes élményem. Egy nagy-nagy kétségbeesés, mint örvény magával húzott. Hírtelen olyan pontra értem, hogy reménytelen, kilátástalan lett a jövőm. Elviselhetetlenné vált ez a szenvedés. Akkor megadtam magam. És döbbenetes élményben volt részem – ma már tudom, kegyelem volt. Egy határtalan, áradó, kinyíló boldogság áradt bennem és körülöttem. Olyan intenzív volt, hogy pár másodperc után elviselhetetlen lett. Ömlöttek a könnyeim, és kimenekültem belőle.
Bükki Tamás Aila jógaórája – Verőce
Annak idején megfogadtam, hogy leírom majd ezt valahogy, de aztán rátaláltam arra, hogy ezt már leírták csodaszépen. A legcsodálatosabb szamádhi leírást szerintem Ray Bradbury adta, erről szól a Villanytelep c. novellája*.
Ehhez az élményhez visz vissza engem fokozatosa és finoman a jóga. A hatha jóga előkészít, segít kitisztítani az egész rendszerünket (fizikai, energetikai és mentális szinten) és felkészít a meditáció gyakorlására. Én e mellett a kriya jógát (meditációt) gyakorlom (Erről Swami P. Jogananda: Egy jógi önéletírása c. remek könyvében olvashatsz bővebben. A konkrét technika itt nincs leírva, és ennek jó oka van. A pontos gyakorlatokat beavatás után kaphatja meg egy Mesterektől, aki ezt szeretné).
Swami Satyananda úgy nyilatkozik a kriya jógáról – lásdKundalini Tantra– hogy ez a legszelídebb és legbiztonságosabb módja a kundalini, a benső erő, felébresztésének.
Amikor a kundalini ébred, azt észreveszed: kreatív leszel. Tele életkedvvel. És áradó örömmel. És ez az öröm és boldogság szinte észrevétlen növekszik majd benned, ahogy gyakorlod a jógát, épp úgy, ahogy egy napraforgó nő, és bont lassan szirmokat. Amikor kibontja a szirmait, a nap szépségét tükrözi vissza. És ha észreveszed ezt, benned is ez az a szépség tükröződik.
Egy vizsgázó, egy 19-20 éves fiatalember is elkezdheti a kiégés tüneteit produkálni; vagy pedig egy édesanya… de ugyanígy férjként, feleségként is ki tudunk égni, vagy nagymamaként, vagy beteget ápolva… /Pál Feri atya/
A kiégéshez vezető út lépésről-lépésre
Lendületes kezdés. Az a természetes késztetés, hogy jól csináljam a dolgom kényszerré válik. Az az időszak, amikor óriási elvárásokkal tekintünk magunkra.
Nőknél például előfordul, hogy hatalmas erőfeszítést tesz valaki azért, hogy összeegyeztethesse a modern dolgozó nő eszményét, – és a társadalmi elvárást: akkor vagy értékes, ha pénzt keresel – a hagyományos, gondoskodó nő eszményképével.
A munkahelyünkön kreatív, hatékony munkát végzünk, amit a környezetünkben lévők megerősítenek. Jól esik az elismerés. Könnyen kialakul vagy fokozódik a maximalizmus, cselekvés- és bizonyítási kényszer.
Egyre többet vállalunk, azt is, amit már nem bírunk. Az egyensúly már eltolódott. Megjelenik a kényszer a gondolatainkban: meg kell csinálnom. Nem mondhatok nemet!
Elégedetlenség. Fokozott erőfeszítést kell tennem, hogy fenntartsam a teljesítményemet. Túl sok fontos dolgot akarunk egyszerre tenni, így sok minden félbemarad.
Azt gondoljuk, hogy képesnek kellene rá lennünk, hisz ezek fontos dolgok. De a nap 24 órából áll, a teljesítőképességünk véges.
Megjelenik a fáradtság, túlterheltség. Frusztrációval telített a napunk. És otthon is ez jár folyton a fejünkben. És még 1000 dolog van… Emiatt alig tudunk pihenni…
Állandósul a stressz. És személyes szükségleteink háttérbe szorulnak. Megjelennek a testi kimerültség jelei: immunrendszerünk gyengül, alvászavarok, rémálmok lépnek fel…
Belső konfliktusaink kikezdik fizikai egészségünket. Tünetek: mellkasi szorítás, gyorsabb pulzus, esetleg szívritmus zavar, fejfájás, emésztési zavarok, gyomor panaszok, jelentős testsúlyváltozás.
Állandó rohanásban, örökös lázas tevékenykedésben élünk, ami a személyiségben mélyen gyökerezik, így nem egyszerű megváltoztatni, de fontos lenne, mert ez a szívbetegségek egyik jelentős rizikófaktora.
Elkezdünk a testi tüneteinkkel szemben küzdeni. Pedig ezek testünk vészjelei, amivel üzen nekünk, hogy változtassunk. „Pont most dőlök ki? Nincs időm a betegségre!”
Nagyon erősen jelen van a napjainkban a reménytelenség, és értelmetlenség érzése. Életunttá, lehangolttá, erősen kritikussá vagy agresszívvé válunk. A negatív érzések, gondolatok eluralkodnak rajtunk.
Apátia és depresszió jelenik meg.
Hát, megérkeztünk 🙁
Van elkerülő – és gyógyító – út
Figyelj az szükségleteidre, és ezeket hozd összhangba a rád váró, elvégzendő munkával. Hogyan? Végezz pár perc légzés figyelést, mielőtt nekikezdesz egy új feladatnak! Figyeld csukott szemmel, hogy emelkedik és süllyed a hasfalad. Ez lenyugtatja az idegrendszert, és segít rangsorolni.
Készíts napi, heti, havi rendet, hogy lásd mi fér bele és mi nem.
Fontos a munka és magánélet, a különböző szükségleteink egyensúlya. Ezért amikor hazatérsz a munkából, végezz el egy 10-15 perces vezetett relaxációt! Teljesen más lesz az estéd! Képes leszel letenni a benned keringő feladatokat. Ne félj, nem vesznek el, sőt, új megoldási utakra fogsz így rátalálni. Erőfeszítés helyett könnyedén. Próbáld ki!
Tisztázd időről-időre, mi az, ami téged motivál. Ebben erőteljesen segít, ha eljársz pl. hetente 1-2x jóga órára ami kellően komplex, így teljesen kikapcsol és feltölt majd. Ráadásul felébreszti az energiáidat is.
Hasonlóan segíthet, ha néhány órát el tudsz tölteni – lehetőleg csendben – a természetben. Teremts időt arra, ami valóban feltölt, pihentet. És így segít abban, hogy
reális célokat tűzhess ki, olyanokat, ami felé örömmel tartasz.
Ha nem működik valami, ne személyes kudarcként fogd fel, és ne másokat hibáztass! Van úgy, hogy nem kapunk zöld utat.
A jóga – ha rendszeresen végzed – segít majd téged abban, hogy elfogadhasd a zárt ajtókat, és megtaláld azt, ami most számodra nyitva van. Ezért gyakorolj rendszeresen! Napi 10-10 perc ászana gyakorlás nemcsak a kiégéstől fog megóvni, hanem örömtelibbé, könnyedebbé teszi majd a napod!
egyszerű, bárki által végezhető gyakorlatokat tartalmaz,
a kurzust időkorlát nélkül,
és akárhányszor használhatod.
Akárhogy is, fontos, hogy felismerd a tüneteket. És elkezdj tenni érte, hogy újra egyensúlyba kerülj.
… talán ha sikerülne tökéletesnek lennem, mindig, minden helyzetben, akkor talán értékesnek tarthatnám magam, akkor talán szeretnének, akkor talán megnyugodhatnék, akkor talán boldog is lehetnék, de addig nem. /Pál Feri atya/
Az Egészség az, amikor képes vagyok mindazt, ami velem történik, előre vivő, pozitív impulzusként megélni /Dr. Svámi Mudrarúpa/
Zalatnai Brigitta újságíró ismét elhívott a stúdióba, hogy áramlást, elmélyülést, életörömöt teremtsen a kérdéseivel. Brigitta az Életvezetés posdcast sorozatának ez a 3. évada. Ahogy írja:
„Mindannyian vezetők vagyunk. A saját életünk vezetői. Vannak közöttünk azonban olyan vezetők, Akikhez sok ember „lelke” kapcsolódik. Az ilyen Vezető sokunknak mutatja a példát, adja a hitet és a valódi erőt, a lelkierőt, amely mindannyiunkban benne van, csak könnyebben látjuk és érezzük meg a másikban. Vajon hogyan vezetik az életüket és a közösséget a tudatos cégvezetők? Milyen tapasztalattal rendelkeznek az önismereti módszerek szakértői, a mediátorok, coach-ok, a tisztán látók? Vajon milyen mélyre merül a lelkében és mennyire vezeti tudatosan a művész a művészetén keresztül a saját életét? Hiszem, hogy az egyetemes szeretet az életünk alapja és mozgatórugója, évek óta tapasztalom, hogy önismereti munkával a feltétel nélküli szeretet bennünk kibontható, a tudatosság tanulható, fejleszthető. „
A születéssel, a kamaszkor lángolásával, a felnőttkor érték teremtő munkájával, az összegzéssel és a lényeg kiemelésével – mely az arany létrehozása, a traszmutáció folyamata. Mindez elvezet az életelixirhez – a mély gyógyuláshoz, és visszatéréshez a Fénybe, az egységbe.
Mivel a pránával szinonim, Szúrja minden betegség gyógyítója… Mint mondják, azok, akik a szúrja namaszkárát (azaz a napüdvözletet) a légzésritmusokkal, valamint ezekkel a mantrákkal együtt naponta tizenkétszer elvégzik, száz évig élnek. /Szvámi Véda Bháráti: A kundalinierő rejtelmei/
A jóga a tapasztalat útja, hiszen az átélés ér igazán valamit, emiatt a napüdvözlet fénybe emelő és gyógyító benső alkímiája lesz az őszi jógatábor fókuszában. Alább pedig röviden bemutatom, hogyan függ össze a jóga, az alkímia és a homeopátia – ez a három ősi, gyógyító tudomány.
Meg lehet gyógyulni egy krónikus betegségből
Egy neves idős orvos mondta minap a fülem hallatára a Semmelweis Egyetemen dolgozó egyik kollegájának: igen, ma úgy tudjuk, hogy ez és ez a betegség gyógyíthatatlan. De tudod, egyszer csak történik valami, és az illető meggyógyul. Ez a professzor tapasztalatból tudott egy nagyon fontos dolgot: a gyógyításról a mai orvostudomány messze nem tud mindent. Az ember teszi a dolgát, és ha jó irányba halad, egyszer csak azt veszi észre, hogy valami megváltozott, túllépett egy elakadáson, azaz meggyógyult. Dr. Rajan Sankaran homeopata orvos szerint [1] a betegség tévképzet, pontosabban a valóság téves felfogásából, az átéltek téves értelmezéséből és ezek mély rögzüléséből származik. Bárki, aki valóban gyógyít, meg kell értenie a teljes fizikai-érzelmi és mentális képet, meg kell értenie több síkon, hol történt az elakadás, és ezen a téren kell előre segítenie a paciensét.
Egy jógaterápiás nyitó beszélgetésen épp úgy, ahogy pl. egy nyitó homeopátiás esetfeltáráson pontosan körvonalazódik, hol van az elakadás, amin tovább kell a terapeutának segítenie a hozzá fordulót. Az eszközök természetesen eltérőek. Egy széles látókörű orvos a gyógyszeres kezelés mellett, pl. életmód váltást és megfelelő pszichológusi támogatást fog javasolni. Egy homeopata orvos megkeresi az elakadás tünetképével rokon homeopátiás szert. Egy jógaterapeuta pedig olyan naponta végzendő gyakorlatokat, ászanákat, pránajámát (légzéssel összekötött energia gyakorlatokat), mantrákat (gyógyító rezgéseket) fog javasolni, melyek az elakadásból segítenek továbblépni.
Ha jó a terápiás út kiválasztása, a paciens az utat járva képes lesz feloldani a betegség mélyén, többnyire a tudattalanban megbúvó alap okot. Azt veszi észre, hogy a tünetek rendeződőben, a hangulata és egész életfelfogása megváltozott. Nem lehet úgy meggyógyulni, ha valaki ragaszkodik a régihez. A gyógyulással minden megváltozik.
A gyógyulás folyamata nem lineáris, vannak stagnáló időszakok, és gyors változások. Az embernek hittel és kitartással kell járnia egy választott utat. Hittel, mert minden élethelyzet egyedi, és senki nem tudja előre megmondani, hogy a gyógyulás hogyan és mikor tud bekövetkezni. Jelek vannak az úton, melyek megmutatják, jó úton jár-e az illető. És ezek a jelek sem mindig mutatnak egyértelmű javulást, sőt, akár átmeneti rosszabbodás is kísérheti a gyógyulás folyamatát. Épp emiatt kell egy tapasztalt terapeuta, aki képes értelmezni a jeleket, bátorítani az úton, vagy akár módosítani a terápiás szereken vagy gyakorlatokon, ha az szükséges.
Sankaran fent említett könyvében idézi egy nagyon híres homeopata orvos kollégáját, akit egyszer megkérdeztek, hogy ilyen esete volt-e már. Mire az orvos: hát nagyon remélem, hogy nem! Aki elég mélyre ásta magát a gyógyítás művészetében, pontosan tudja, hogy nincs két hasonló eset. Ha egy orvos vagy terapeuta a betegséged tünetképe alapján protokollokon akar végigtuszkolni, onnan szerintem érdemes mihamarabb továbbmenni! A gyógyulás folyamata éppúgy sajátosan csodálatos, ahogy az életed.
A napüdvözlet sokrétű gyógyító ereje
Ebben az írásban bemutatok egy ősi, Védikus gyökerekkel rendelkező jóga technikát, mely átfogja a lehetséges emberi elakadások teljes spektrumát, és segít továbblépni, továbblendíteni az élet kerekét. A napüdvözlet, vagy szúrja namaszkár, nem egy protokoll, hanem egy rendkívül hatásos eszköz, mely segítségével személyes elakadásodat tárhatod fel és oldhatod fel. A napüdvözletről és a napüdvözlet pozitív hatásáról az egészségre számos tanulmány született, köztük tudományos igényűek is. Egyik remek könyv Stec professzor Surya Namaskar c. könyve [2], aki évtizedeket szentelt a téma tanulmányozásának. Hasonló remek könyvecske, mely már magyarul is elérhető, Szvámi Satyananda Napüdvözlet c. írása [3].
A napüdvözletről tudományos vizsgálatok alapján elmondható, hogy előnyösen hat a légző szervekre, átmossa a teljes tüdőt, növeli a vér oxigén szintjét (és az oxigén felvételét segítő CO2 szintet is), így a teljes szervezet vitalitását, és az immunitását, ellenálló képességet is jelentősen fokozza. A szívre és érrendszerre is rendkívül előnyösen hat, mert a szívizom vér és oxigén ellátottságát fokozza, így segíti a szívműködést, a szívizom regenerálódását, és a megfelelő keringést. A szívünk egy ritmus szerv, a napüdvözlet ritmust hoz az életbe. De a szív ennél többet tud, amit a napüdvözlet úgyszintén támogat:
Az ötödik agyunk nem a fejünkben van, hanem a szívünkben… a szív-fej dinamika határozza meg tudatosságunk természetét.
A neuro-kardiológia, egy új tudományág, felfedezte, hogy a szívünk sejtjeinek 60-65%-a nem izomsejt, hanem idegsejt. Egy önálló agyat képez a szív – mondja Stec professzor [3] a terület kutatóit idézve. Azaz a szívünk idegrendszere emberi létünk fontos aspektusát tükrözi vissza. Emberek nem csak attól leszünk, hogy a fejünkkel gondolkodunk, hanem attól, hogy érzelmeink és kapcsolati életünk is van, és ha ezt sikerül kiegyensúlyoznunk, a harc prekoncepcióit elengedve, együttérzően tudunk fordulni mások felé, gazdaggá válik az életünk. A gazdagságunk, az arany, amit formálunk, a szívünk terében összefonódó energiákból épül fel, és körülöttünk tükröződik.
Az emésztő rendszer szervei – ahová szintén az egyik agyunk kapcsolódik, hiszen a magzati evolúcióban az idegrendszer kb 1/3 a bélrendszerhez kötődik – a napüdvözlet során egy intenzív masszázst kap. Ez lehetővé teszi, hogy a pangások megszűnjenek, a gyulladásos folyamatok rendeződhessenek. A hasi agyra való hatás eredménye, hogy a düh, harag és hasonló energiát felemésztő rögzült, zsigeri, gyakran nem tudatosított, elnyomott viselkedés minták tudatosodhassanak, és mélyen oldódhassanak, mely alapvető fontosságú a gyógyuláshoz. A megbocsátás felszabadító élménye nélkül sosem jöhet létre a gyógyulás.
A napüdvözlet, ha valaki megfelelően és kitartóan gyakorolja, harmonizálja a teljes endokrin rendszert, azaz képes helyreállítani a felborult alvási ciklust (tobozmirigy), képes harmonizálni az anyagcsere folyamatokat (pajzsmirigy) és így oldani a letargiát, fáradékonyságot, hat a vércukor egyensúlyra, és különösen hatékony segítség lehet, ha valaki 2. típusú diabétesszel vagy inzulin rezisztenciával él.
A benső alkímia, az életelixir feltárása önmagadban
Bóna László Párhuzamos Valóságok, A hermetikus homeopátia alapja c. könyvét [4] olvasva döbbentem rá arra, hogy a napüdvözletben benne rejlik az alkímia egésze. A 3 alkímiai alapelem a só, a kén és a higany, mely 3 nagyon sajátos emberi létállapotot kódol. A betegség, Bóna László szerint, mikor valaki benne ragad egy ilyen állapotban, mint pl. a só, ami bezár, elizolál, vagy éppen a kén, ami lángol, és képtelen visszarendezni az egységet, mely valaha szétvált benne.
Ez magának az életnek az alapja. Különválás, eggyé válás, és mindennek a ritmikus váltakozása. Só, kén és higany. /Bóna László/
A betegség épp az a gyógyító folyamat, mely ahhoz vezet, hogy valaki képes legyen ezt az egységet legbelül újra megélni. Ez az egy vagyok, egységben vagyok életélménye. A jóga szónak pont ugyan ez a jelentése, hát nem érdekes! Minden jóga ehhez az egységhez akar visszavinni, éppúgy, ahogy a homeopátia. Az alkímia 7 művelete szintén benne van a napüdvözletben – döbbentem rá. Ez a 7 művelet az élet különböző eseményeivel, az emberi élet különböző funkcionális élet szakaszaival analóg folyamat. Mi ez a 7 művelet?
Ezüst – az oldás, az önátadás. A földi születésünk, ahol még megvan az egység tudata.
Higany – a szeparáció, elkülönülés és elhatárolódás. Megszületik az egyéniség, minden fájdalmával.
Réz – a felkészülés a kapcsolódásra, a kötődések a másik emberhez, mely során az önazonosság újabb rétege születik.
Vas – a kiégetés, a harc és a munka időszaka, amikor nehézségek vállalásán át érlelődünk.
Ón – a megtisztulás, a lényeg megtartása. A munkából nyert értékek összegzése, felismerése.
Ólom – a sűrítés, az önmeghatározás, az Én kapcsolata egy tágasabb valósággal.
Arany – a transzmutáció, Fénybe emelni és átlényegíteni önmagunk, a teljességbe oldódás fázisa.
Ha valaki elakad pl. az 4. műveletnél, ami a homeopátiás vas (a Mars), a munka világa, akkor kiég, megsemmisül. Korunk népbetegsége a kiégési szindróma, melyről bővebben írtam a munkakedvből kiégés c. írásomban. Ez a fázis jelenik meg a napüdvözletben a kobra (bhudzsangászana) állapotában. Amikor továbblépünk a napüdvözletben, ezt az égetési fázist segítjük tovább.
Így jutunk az 5. fázisba, amikor le kellene szűrni a lényeget, mindannak az esszenciáját, amit létrehoztunk, ami igazán érték az életünkben. Ez a homeopátiás ón (ill az ónnal rokon homeopátiás szerek csoportja), a Jupiter fázisa. Ahogy Bóna László írja: „Szaporítani, ami értékes, és visszafogni, ami értéktelen”. Aki itt akad el, és nem képes alapvető nézőpontot váltani, és ebben meglátni az élete esszenciáját, annál megjelenhet pl. egy daganatos betegség, vagy valamilyen sorvadási folyamat. Amikor a napüdvözletben továbblépünk a kobrából a hegytartásba, és onnan tovább a következő pózba, a nézőpont és ezzel együtt az ébredő életenergiák jellege az, ami alapvetően változik. És ezt követi az ember teljes változása, a szervek működésétől a kapcsolati viszonyokig. Hiszen mindaz, ami körbevesz, az is mi vagyunk.
A napüdvözlet szintjei
Minden élethelyzet, betegség sajátos kötöttségekkel és rugalmatlanságokkal tükröződik a testben. A gyakorlatokat mindig az adott élethelyzethez kell szabni, úgy, hogy a napüdvözlet egyes fázisainak alap hatása, a mozgás és légzés által mozgatott prána, azaz életenergia stimulálódhasson, azonban meg is tudd csinálni az adott fázist könnyedén és fájdalom nélkül. Ehhez jelentős jóga tapasztalat kell, melyet vagy évek alatt megszereztél, vagy egy gyakorlott oktató vagy jógaterapeuta tud téged a helyes, rád szabott gyakorlási módra rávezetni.
Amit mindig kiemelten fontos betartani: csak szelíden, lágyan, és fokozatosan szabad növelni a gyakorlat intenzitását.
Ha kezdő vagy és még nem ismered a mozdulatokat és légzés ritmusát, érdemes először ezeket elsajátítani. Ehhez pl. itt találsz hasznos rövid videót. Kezdetben a pózokat mindig több légzés ciklusig tartsd ki és találd meg, hogyan tudod úgy kivitelezni a gyakorlatot, hogy fájdalommentes, könnyed lehessen. Így, relatív lassan és kitartva gyakorolj mindaddig, amíg meg nem tanulod a mozdulatokat a légzéssel szinkronban végezni. Ez tehát az 1. szint.
A 2. szinten már a légzésed képes vezetni a mozgást és a mozgás sima, áramló. Teljesen ott a figyelem a test érzésein és a légzéseden. Ekkor hozzáveheted azt, hogy a figyelmedet az egyes csakrákra, azaz életenergia központokra irányítod, és átéled, hogy ezek hogyan működnek, hogyan és mit működtetnek testedben, és egész életedben.
A 3. szinten pedig az érzéseken túl, szellemi síkon is ott a figyelem – hiszen minden érzésünkben, a testünkben tükröződő energiaáramlatokban egy-egy szellemi hatás, déva és dévi tevékenysége tükröződik. Ők azok a szellemi lények, akik ott hatnak mindennapjaink eseményeiben, formálják tapasztalatainkat, életünket. A 3. szinten belépnek az őket megszólító mantrák, mely rezgésükkel igen mélyre hatolnak a tudattalan birodalmában. Ezen a szinten éred el tehát azt a réteget, ahol a betegség állapot elakadásai vannak, és ahol a gyógyulás és feloldódás születik.
A napüdvözlet kivitelezésének szintjeit, az egyes fázisokhoz asszociált mozdulatokat, légzést, csakrákat, mantrákat, valamint az egyes fázisaihoz kapcsolódó alkímiai elemeket és folyamatokat összefoglaló anyagot itt tudod elérni. Megélni azonban ennek gyógyító erejét akkor fogod, ha naponta gyakorlod ezeket, és mindezt kitartóan és hittel teszed hosszabb ideig. A napüdvözletet folyamatát gyönyörűen vezeti fel a Brihadaranyaka Upanisad I/iii/28-ik mantrája:
ászato má szádgamájá támaszo má dzsótirgamájá mrtjormá ámrtam gamájá om sánti sánti sánti.
Melyet így fordíthatnánk:
Ó Uram, aki a Fény lényege vagy, vezess a valótlanból az Igazsághoz, vezess a sötétségből a Fénybe, A halálból a halhatatlanságba. Óm, béke, béke, béke!
Ennek a mantrának egy szép feldolgozását adja Kevin James dala, lásd itt.
A jóga nézőpontjából az emberi élet célja, hogy a saját dharmád vagy életutadat járd, minél kevesebb szenvedéssel, egyre több életörömmel. És ahogy járod, fokról-fokra leoldódnak majd a karma kötelékei, így egyre nagyobb szabadságot, derűt és boldogságot tapasztalsz majd önmagadban és körülötted a világban. Változás az egyéni életedben mindig gyakorlás által születik. Nem az a kérdés, hogy gyakorolsz-e naponta. Minden rögzült élethelyzet, krónikus állapotot mögött évek, gyakran évtizedek gyakorlása áll. A kérdés tehát az, hogy mi az, amit minden nap gyakorolsz, és hogy hajlandó vagy-e valami mást gyakorolni ahhoz, hogy a dolgok megváltozhassanak. A Csakrák, a Nap és a benső alkímia őszi jógatábor fókuszában a napüdvözlet gyakorlatsora áll majd azért, hogy mély és inspiratív tapasztalatokhoz juthass, és elvigyen az egység felemelő, tágas, mélyen gyógyító élményéhez.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Rajan Sankaran: A homeopátia szellemisége, Remedium kiadó, 2000.
Swami Satyananda Sarasvati: Surya Namaskara, a technique of solar vitalization, Yoga Publication Trust, Bihar, India 2009. Elérhető magyar nyelven is itt.
Bóna László: Párhuzamos valóságok, A hermetikus homeopátia alapjai – szerintem. Vis Vitalis kiadó, 2019
