A Szeretetből jöttünk, a Szeretetben vagyunk most is, egy mélyebb szinten, és a Szeretetbe fogunk visszatérni. /Szép Ferenc, vezető jógaoktató/
Az előző részben a ThetaHealinget említettem, mely egy döbbenetes gyógyító technika, és sok ezer gyógyult eset igazolja, hogy működik. Épp így van ez a jógával is, lásd például a Lonavlai jógakutató intézet és jóga-korház eredményeit, akik jó 50 éve folyamatosan publikálják is ezeket, valamint a Bihar School of Yoga elképesztő terápiás eredményeit.
Engem is az vitt el a jógához, hogy nagyon nem éreztem magam jól a bőrömben. Jó 20 éve kezdtem jógázni. Gyakorlásom kezdetben a heti csoportos jógaórákra szorítkozott, sőt, az is el-elmaradt időnként. 5-6 évnek kellett így eltelnie, jógázgatva, míg otthon is elkezdtem rendszeresen gyakorolni. A jóga sokat adott, folyamatosan pozitív változásokon mentem keresztül: megszűnt a letargiám, sőt, amikor beiratkoztam a Jóga Akadémiára, leadtam a túlsúlyom, és végre megszűnt az allergiás asztmám, amitől kisgyerekkorom óta szenvedtem. És megszűnt gyógyszerek nélkül a magas vérnyomásom. A változás bennem és körülöttem akkor gyorsult fel elképesztő mértékben, amikor a jógaoktatói képzésen „megkövetelték”, hogy gyakoroljak, mert „csak azt taníthatom, amit megtapasztaltam”, és ezzel egyet is értettem. A bennem létrejövő gyógyulás-épülés természetes volt; a hatha jóga gyakorlatokat ugyanis épp arra tervezték, hogy hatékonyan feltisztíthassuk kisebb-nagyobb benső elakadásainkat.
Aztán egyszer csak megérett bennem egy felismerés: Isten van. Azaz van egy gondviselő, szerető erő bennem és körülöttem. Hozzáteszem, nem voltam és most sem vagyok vallásos. Egyik vallás útját, dogmáit sem követem, és nem is szeretném. A jóga vallás független tudomány, és nem a Hindu vallás része. Ugyanakkor minden vallás alkalmazza gyakorlatainak egy részét – csupán máshogy hívja azokat.
De visszatérve saját tapasztalataimhoz, egyszer csak úgy tűnt, hogy minden történés, amit az életem hozott, értelmet nyert, és arról tanúskodott, hogy Isten van, és a Gondviselés vezet. Sri Juktésvár jógi ezt az ember 2. születésének hívja. Előbb vagy utóbb ez mindenkivel megtörténik. Amikor ez így kiforrott bennem, kész voltam arra, hogy továbblépjek. Természetesen jött: beavatást kértem és kaptam a kriya-jógába. Ahogy már említettem, a kriya azt jelenti, Istennel összhangban, együtt cselekedni. A jógik sosem hagytak minket útmutató nélkül, így ehhez is tartozik egy konkrét technika, ami elképesztő erejű, már az első napokban egyértelművé vált számomra. Szóval lelkesen gyakorolni is kezdtem ezt. És mivel elég kitartó természetem van, a kriya-meditációs technikát jó pár éve gyakorlom, naponta.
Azonban azt vettem észre, hogy a figyelmem valahogy szétszóródik a kriya-pránajáma során, a meditációm pedig – hacsak nem egy mester vezeti – általában sekélyebb, mint ahogy azt szeretném. Valahogy mindig tartom magam, mintha erősen szorítanék egy kötelet, ami összeköt azzal, aki vagyok. Hogyan tovább? A megoldást ismét a Kegyelem hozta elém. Egyszer csak jött egy email, hogy lett egy hely egy különleges kurzuson, ami már többször szembejött velem. Most megérett a helyzet, hogy elmenjek rá, tudtam belül. Azonnal igent mondtam.
Ez a kurzus a vizes holotrop légézés volt. A holotrop folyamatban intenzív légzéssel dolgozunk órákon át, miközben olyan zene szól, mely segíti, hogy túlléphessük saját hétköznapi tudatosságunkon. A módszert Stanislav Grof dolgozta ki, a transzperszonális pszichológia egyik megalkotója. Grof az emberi lét lehetőségeit ezzel a technikával is kutatta, amit a természet közeli népek is ismertek és használtak ahhoz, hogy transzba esve többet láthassanak önmagukból és a világból. A holotrop transz-légzés során átéltem saját haldoklásom. Hosszan, nagyon hosszan tartottam és nem eresztettem az a „kötelet”, ami az „én vagyok” érzése. Aztán egyszer csak azt éreztem, hogy az egyik segítőm (minden lélegzőre ketten figyelnek) határozottan elkezdi nyomni a fejem a tarkómnál. Nem kértem, hogy ezt tegye, mégis ő ráérzett, hogy épp erre van szükségem. Ez a nyomás, amire rátámaszkodhattam, mélyen megnyugtatott. Az Anya tartó-óvó-ölelő gyengéd ereje és jelenléte volt ez, ami azt jelentette ott nekem: biztonságban vagy. És így bele tudtam engedni magam teljesen. Aztán forogtam, spirálisan, és ebben a spirálban láttam önmagam, ahogy vagyok, egy tágasabb tudatossággal, és ahogy forogtam, újjászülettem.
Dr. Timcsák Géza jógi, aki a folyamatot facilitálta, mondta a kurzus végén, hogy most adjunk magunknak 2-3 pihenő napot, hogy az élmények bennünk teljesen integrálódhassanak. Nekem azonban másnap reggel egy jóga órám volt, és korábban bejelentkezett már valaki hozzám jógaterápiára is, őt sem akartam lemondani. Mindennek pedig az lett a következménye, hogy másnapra mindkét fülem alaposan begyulladt, nagyon fájt, és szédelegtem. Éjjel felébresztett a fülem. Iszonyatosan hasogatott. Hajnali kettő sem volt. Feküdtem az ágyban, figyeltem a fájdalmam. Próbáltam relaxálni, nem ment. Türelmetlenné tett a fájdalom. Feszült voltam. Aztán egyszer csak eszembe jutott Vianna és a ThetaHealing. És azt mondtam, na, itt az idő, hogy ezt kipróbáljam. Ha működik, most meggyógyítom magam. Végigmentem a testemen, átléptem a fejtetőmön (köszönöm a sok éves kriya gyakorlásnak), áthaladtam a 6 fényes és szivárványos rétegen, majd elértem a gyöngyház fénybe. Majd elrendeltem a gyógyulásom. A fülem fájdalma azonban csöppet sem csillapodott. Hol a hiba?
Aztán hirtelen megértettem. Pont arra van szükségem, amit a holotrop légzés során megtapasztaltam, arra hogy beleengedjem magam, átadjam magam Istennek. Arra van szükség, hogy meghaljak, hogy meggyógyulhassak. Épp ez történik minden mély alvásban, csak nem emlékszünk rá. Ezért, és csak ezért tudunk „spontán” meggyógyulni. Mert naponta meghalunk, minden éjjel, és naponta átadjuk magunk Istennek.
Amikor így léptem be ebbe a fénybe, átadva magam Neki, majd visszatértem, tudtam-éreztem, a fülem meggyógyult. Még finom fájdalmak lüktettek itt-ott, de határozottan éreztem, hogy elindult egy gyors gyógyulási folyamat. Annyira lelkes voltam, hogy felkeltem, és leültem meditálni. Sosem voltam ennyire fókuszált, és sosem hozott még ekkora örömet a meditáció gyógyító benső csendje. A teljes igazsághoz hozzá kell tennem, hogy amíg a testemből kioldódott minden maradéka a betegségnek, még 2-3 napig eltartott, és ebben sokat segítettek az ászanák és a pránajáma is. Hiába, a fizikai síkon a dolgoknak nagy a tehetetlensége.
Azt gondolom most, áldott az, aki képes belépni tudatosan Isten országába. És azt, hogy ez nem megy Kegyelem nélkül. A Kegyelem viszont mindenkihez elérkezik, így vagy úgy. Rajtunk áll, hogy meghalljuk-e, észrevesszük-e, és használjuk-e. De akárhogy is, előbb vagy utóbb ugyanoda érünk: elkerülhetetlenül meggyógyulunk.
Szívből ajánlom Szép Ferenc jóga-mester gyönyörű-bölcs jóga-nidráját (mélyrelaxáció) – hogy tapasztalhasd is, ne csupán megértsd, amiről fent írtam. Feküdj hozzá savászanába (hanyatt fekvés, kezek lábak kis terpeszben), takarózz be, hunyd le a szemed és kövesd a figyelmeddel! Ide kattintva érheted el.