Jóga gyakorlatok egész napra a stressz csökkentésére

Jóga gyakorlatok egész napra a stressz csökkentésére

Mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy tudást szerezzen, képességeit fejlessze, és természet adta képességeit felhasználja az Örömhelyen. – Örömhelyen? – Így fogják hívni a munkahelyeket. /N. D. Walsch, Beszélgetések Istennel, 2. könyv/

Utópia ez az idézet? Mit gondolsz? 

Nekem azért tetszik, mert pozitív jövőkép. És ahogy Joganada fogalmazott: „amire a figyelmed fordítod, az naggyá nő az életedben”. Szeretném minél gyakrabban örömemet lelni a munkában. Miért? Mert a nap jelentős részét munkával töltöm.Tevékenykedek egy célért, amit fontosnak gondolok. És ha nem figyelek a jelekre, könnyen kibillenek. Ha kibillenek, azt veszem észre, nagyon elfáradtam. Zakatol az agyam, még a munka után is, amikor már másra szeretnék figyelni (családomra, önmagamra). És ha ezt tovább tolom, egyszer csak elkedvetlenedek. Még akkor is, ha pontosan tudom, miért dolgozom. (Ezt egyébként jó időről időre tisztázni.) De még ha ez világos is, akkor sem egyszerű.

Emlékszem, doktorandusz voltam, szerettem, amit csinálok, én választottam a fizikát. És ahogy zötykölődtem befelé a Műegyetemre, úgy éreztem, valahogy utálom ezt az egészet. Hihetetlen kontraszt volt, amikor beértem és szembejött velem egy életvidám-fürge öregasszony, aki 80 körül járt, és rám mosolygott. Hogy csinálja? Meg is kérdeztem tőle. – Jógázom – ennyi volt a válasza. Hát, ez betalált. Így kezdtem el jógázni jó 20 évvel ezelőtt. Erről, a fizikáról és jógáról részletesen írtam egyik korai cikkemben. Ha érdekel, itt olvashatod el.

A stressz a fejlődés szerves része

Minden munka, minden kapcsolat magában hordozza a stressz lehetőségét. Fókuszálunk valamire, nagyon akarjuk. És ha még nem tanultuk meg, (azaz nem gyakoroltuk be) hogyan lehet megfeszülés nélkül is fókuszálni – erről íram a Munkakedvből kiégés című írásomban, melyet ide kattintva tudsz elolvasni – bizony, lehet, egyre feszültebbek leszünk. De mit tehetek azért, hogy a munkám örömteli, kiegyensúlyozott legyen? Összeszedtem a legfontosabbakat, amire az évek során rátaláltam. Íme:

1. Reggeli feltöltő idő: meditációs és frissítő gyakorlatok

Van hajnalban egy periódus, amikor még minden csendes. A jógik ezt brahmamuhurtának nevezik, ez a reggel 4 és 6 közti időszak. Ezt tartják a legmegfelelőbb időnek az elmélyedésre, gyakorlásra, mert ekkor a „spirituális energiák a legmagasabb szinten vannak” – írja Dr. swami Shankardevananda. Szóval én egy jó ideje arra törekszem, hogy 4-kor keljek. Váltó zuhany lemossa az álom maradványait. Utána pár tisztító gyakorlat, pár hatékony ősi mantra, ami áthangolja az elmémet, majd a feltöltő meditáció következik. Ha az elmém túl hangos – mert nagyon foglalkoztat, izgat valami – vagy ha épp szükségem van regenerálódásra, mert épp felszínre került valami, amivel most kell „megküzdenem”, és azt jelzi a testem, akkor a meditáció előtt vagy helyett ászanákat gyakorlok.

Bükki Tamás Aila – jógaóra, Verőce

Összeállítottam egy rövid gyakorlatsort, és fel is vettem videóra. Ha az X generációba tartozol (35+), akkor ezt érdemes megnézned. Ha az Y generációba (20+) akkor pedig ezt a reggeli jógát ajánlom Neked. Fontos, hogy ne csak nézd ezeket, hanem próbáld is ki! Ehhez nem kell feltétlenül 4-kor kelned. Persze ha kedved van kipróbálni ezt a szent időt, az más 😉 Ami a lényeg: kelj annyival korábban, akár csak 15 perccel, ami számodra most belefér. És gyakorold rendszeresen, legalább 2 héten át! Adj magadnak 2 hetet! Ha naplót vezetsz (érdemes!), könnyebben látod majd, hogy mi az, ami változott. Saját pozitív tapasztalatod számít, az tud meggyőzni arról, hogy ez az út jó-e Neked.

2. Munka utáni pihentető, elsimító relaxáció

A relaxáció mintegy kisimítja az idegrendszert. Elképesztő hatékonysággal oldja a munkában felgyűlt stressz hatásait: oldódnak az izmok feszültségei, rendeződik a vérnyomás, pihen és regenerálódik az idegrendszer. Ha adsz magadnak 20 percet, tapasztalatom szerint teljesen más minőségű lesz az estéd. Mélyebb és pihentetőbb az alvásod, ami segít visszaállítani a hormonális egyensúlyt is. Ilyen relaxációs hanganyagot itt találsz

Ha munka után nagyon zaklatott vagy, és a relaxációban azt tapasztalod, hogy örvénylenek benned a gondolatok, és alig tudsz figyelni, akkor érdemes nyújtózni egyet, kijönni belőle óvatosan (soha ne hirtelen szakítsd meg!) és elvégezni pár lecsendesítő-frissítő gyakorlatot. Erről itt találsz egy video útmutatót

3.  Munka közben és után: feltöltő Uddzsáji pránajáma, légzőgyakorlat

Ha nagyon lemerültnek érzed magad, evés (túlevés) és kávé helyett érdemes 10-20 perc pránajámát végezni. Ezt a gyakorlatot evés előtt, tehát pl. ebéd, vagy vacsora előtt végezd! Ülj le egyenes háttal (ülhetsz széken is, csak ne támaszkodj a háttámlának), majd kezd figyelni a légzésed. Engedd, hogy beálljon a nyugodt, hasi légzés. Szentelj erre 1-2 percet. Majd amikor ez meg van, kezdd lassítani a légzésed. Lélegezz nyugodtan, orron át! Olyan hosszan, amilyen hosszan csak megy, erőlködés nélkül. Szűkítsd a hangszál rést; ilyenkor egy kis hortyogó-susogó hangot fogsz kiadni. A be- és kilégzés legyen tehát egész lassú, ugyanolyan hosszú, és erőlködés mentes. Lélegezz így, hosszan, nyugodtan 10-20 percig. Ahogy lelassul a légzésed, nő a vér COszintje, mellyel együtt emelkedik majd a benső energia szinted, javul az immunitásod, életkedved. Próbáld ki!

Az Uddzsáji párnajámát a munkahelyen is végezheted, pl. egy értekezlet (aliasz meeting) közben;  ebben az esetben érdemes nyitott szemmel, nehogy félreértsék :-). Én pl. a minap a vonaton, hazafelé gyakoroltam. Remekül feltöltött, kisimított, mire hazaértem.

Gibran feladja a leckét, amikor ezt írja (A Próféta):

…És mit jelent az, hogy szeretettel dolgozni? Úgy szőni gyolcsot, hogy a szálat a szívedből húzod, mintha azt a gyolcsot az viselné majd, akit szeretsz. Szeretve építeni a házat, mintha az lakna majd benne, akit szeretsz…

Ehhez kell a +1 kulcs: önvizsgálat, önértékelés, azaz Atma Vicsára

Mi is ez pontosan? Érdemes visszatekinteni este a napra. Mi az, ami felbosszantott, kizökkentett, feldúlt? És tudni, hogy a gubanc nem másokban keresendő, hanem önmagamban. Megélni az érzéseket, és megtalálni ehhez az erőforrásokat. Erre egy remek módszert ad az EMK (erőszakmentes kommunikáció). Mert önmagammal is fontos mély és megértő kapcsolatot ápolnom.

Néhány jóga gyakorlat munka után – és nem fáj a hátad, a fejed. És visszatér az életkedved.

És itt jön az őszinte vallomás:

mindemellett van, hogy elfáradok… 

Szóval, a minap a munkahelyemen igen elfáradtam. Valahogy a pránajáma sem ment odabent, valahogy nem jutott eszembe. Csak hazafelé a vonaton. Ott nagyon jó, feltöltő volt. Mindennek ellenére estére valahogy még a kedvem is elment mindattól, amit csinálok. Undorig telítődtem, méghozzá azzal, amit imádok: a jógával. Döbbenetes volt! És elszomorító. És bevallom, reggel bizony tovább aludtam, nem keltem 4-kor, mint ahogy szoktam. De örültem annak, hogy maradt még bő félórám a gyerekek ébresztéséig így is. Végeztem tehát egy gyors tisztító gyakorlatot, majd leültem és mantráztam – vitt a pozitív rutin. És mindez visszazökkentett, kisimított. Visszatért a lendületem, az életkedvem. Rendbejöttem.

Csak az élettelen, halott dolgok jellemzője a statikus egyensúly. Az életünkben dinamikus egyensúlyt tudunk csak teremteni. Mit jelet ez?  Azt, hogy van úgy, hogy elfáradunk, elkedvetlenedünk. És ez így rendben is van. Azonban tennünk kell azért, hogy egyensúlyba kerüljünk. Újra és újra. E nélkül elsodor a „folyó”.

És ezért fontos a rendszeres gyakorlás: Nem először tapasztalom: a jóga, ha begyakoroltam, és a mindennapi életem részévé tettem, elkezd támogatni. A pozitív rutin segít tovább. Így amikor elerőtlenedek, valahogy mégis leülök gyakorolni. És ez épp elég. És ekkor már akár pár gyakorlat is hihetetlen gyorsasággal tud újra egyensúlyba hozni.    

És végül: fontos azt is észrevenni, megünnepelni, ha valami pozitívan változott, sikerült. A hála – ha szánsz ennek átélésére is időt – csodás élet-ajándék lehet.

És amíg munkálkodtok, igazán szeretitek az életet. És az életet munkálkodással szeretni azt jelenti, hogy meghitt ismerősötök az élet legbensőbb titka. /Kahlil Gibran: A Próféta/

Túl az öröm 100 árnyalatán

Túl az öröm 100 árnyalatán

Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent. /Hamvas Béla/

Jógázni azért kezdtem, mert nagyon nem éreztem jól magam a bőrömben

Fájt itt is ott is: a hátam, az ízületeim, folyamatosan allergiás-asztmával küzdöttem, magas volt a vérnyomásom, és meglehetősen kövér is voltam, és ekkor mindössze 23 éves voltam! Mindemellett kezdtem igencsak letargikussá, enerválttá válni. Emlékszem épp a földalattin zötykölődtem a Műegyetemre, és arra döbbentem rá, hogy semmi kedvem hozzá. Sem a mai naphoz, sem az egészhez. Pedig azt csináltam épp, amit szerettem volna, ami érdekelt. Hát akkor mit akarok tulajdonképpen? – tettem fel magamnak a kérdést. Elkeserített, hogy gőzöm sincs.  Nemsokára rátaláltam a jógára. Döbbenetes élmény volt már a kezdetek kezdetén. A fájdalmaim, rossz közérzetem igen gyorsan eltűntek, az életkedvem pedig fokozatosan visszatért. És sok-sok pozitív változás indult el az életemben… Most mégsem ezekről szeretnék írni. Hanem sokkal inkább arról a képről, ami sok-sok év jóga gyakorlás során összeállt bennem. Arról, merre visz ez az út.

A jóga eszköz csupán

Olyan, mint egy repülőgép. Arra szolgál, hogy gyorsabban juthass vele a célba. Sőt, nem csak gyorsabban, hanem sokkal-sokkal kevesebb hajtűkanyarral: nyűggel, nehézséggel, szenvedéssel.

A jóga célja a boldogság

Ezt Swámi Bhaktanandától hallottam így, és azért idézem, mert szerintem igaz.

A jóga célja a boldogság. Jóga és meditáció.

Ánanda – az öröm, aminek nincs ellentéte

Az ánanda – az üdvösség. Ez a létezés öröme, ami lényed legmélyéből folyamatosan árad. A jógával pedig kiművelheted azt, hogy ennek a tudatában lehess. Az ánanda – szemben a gyufalánggal – egy mécses lángja, ami egyenletesen és folyamatosan ragyog, üzemanyaga pedig kifogyhatatlan, az Univerzumot átjáró és fenntartó életenergia.

A jóga egyik legfontosabb hatása, hogy gyakorlása során a jelenbe kerülök. Amikor jógázom, azt a képességem edzem, hogy le tudjak válni a múltbeli dolgoktól, pl. bűntudattól, ill. mindattól, amit jó lett volna máshogy tenni; és le tudok válni a jövő aggodalmaitól is. Hisz a múlt emlék, az elmémben lévő lenyomat, a jövő pedig nem létezik, csupán az elmében, mint kivetítés. A MOST ezzel szemben létezik. A jóga egyik fontos eleme, hogy megtanít hazatalálni a jelenbe. És ez igen felszabadító. Ha ezt megtapasztalod, rájössz majd, nincs szükség sem drogra, sem alkoholra többé, sem arra, hogy jó sokat egyél, hogy feloldódjanak a feszültségeid.

Ám azt is fontos tudnod, hogy a jóga jó hatásait nem elég egyszer-kétszer megtapasztalni. A rossz szokásokat évekig gyakoroljuk, olykor nap mint nap, mígnem betegség lesz végül belőle. A pozitív, valódi örömet hozó szokásokat is nap mint nap kell gyakorolni ahhoz, hogy a régi minták, késztetések, beidegződött reakciók elhalványuljanak.

Legyen valódi választásod!

Reggel nekem úgy csörög az óra, hogy tudjak egy jót jógázni, meditálni, mielőtt elkezdenénk kelteni Párommal a gyerekeket. Az, hogy felkeljek, hogy otthagyjam a meleg ágyat, bizony nehézség. Kell hozzá a sokszor átélt pozitív élmény tapasztalata, hogy milyen örömteli, áramló-pezsgő, és egyben milyen békés utána. Hogy mennyire más a napom, ha jógával kezdem! A reggeli meditáció nekem szükséges ahhoz, hogy újra és újra erőt kapjak, feltöltődjek. Fontos számomra, hogy minden nap megtapasztalhassam, és ébren tarthassam a tudatosságomat erre a létezés-boldogságra.

Nem a testhelyzetek, az ászanák tehát az, ami fontos. Nem az ászanázás a jóga. És nem is a pránajáma (légzőgyakorlatok).  Még csak nem is a meditáció. Mindezek csupán eszközök.

Te vagy a fontos

Az, hogy Te minél kevesebb szenvedéssel elérj egy olyan pontra, ahol tudod, ki vagy, és átéld ennek áradó örömét.

16 évesen volt egy döbbenetes élményem. Egy nagy-nagy kétségbeesés, mint örvény magával húzott. Hírtelen olyan pontra értem, hogy reménytelen, kilátástalan lett a jövőm. Elviselhetetlenné vált ez a szenvedés. Akkor megadtam magam. És döbbenetes élményben volt részem – ma már tudom, kegyelem volt. Egy határtalan, áradó, kinyíló boldogság áradt bennem és körülöttem. Olyan intenzív volt, hogy pár másodperc után elviselhetetlen lett. Ömlöttek a könnyeim, és kimenekültem belőle.

Bükki Tamás Aila jógaórája – Verőce

Annak idején megfogadtam, hogy leírom majd ezt valahogy, de aztán rátaláltam arra, hogy ezt már leírták csodaszépen. A legcsodálatosabb szamádhi leírást szerintem Ray Bradbury adta, erről szól a Villanytelep c. novellája*.

Ehhez az élményhez visz vissza engem fokozatosa és finoman a jóga. A hatha jóga előkészít, segít kitisztítani az egész rendszerünket (fizikai, energetikai és mentális szinten) és felkészít a meditáció gyakorlására. Én e mellett a kriya jógát (meditációt) gyakorlom (Erről Swami P. Jogananda: Egy jógi önéletírása c. remek könyvében olvashatsz bővebben. A konkrét technika itt nincs leírva, és ennek jó oka van. A pontos gyakorlatokat beavatás után kaphatja meg egy Mesterektől, aki ezt szeretné).

Swami Satyananda úgy nyilatkozik a kriya jógáról – lásd Kundalini Tantra – hogy ez a legszelídebb és legbiztonságosabb módja a kundalini, a benső erő, felébresztésének.

Amikor a kundalini ébred, azt észreveszed: kreatív leszel. Tele életkedvvel. És áradó örömmel. És ez az öröm és boldogság szinte észrevétlen növekszik majd benned, ahogy gyakorlod a jógát, épp úgy, ahogy egy napraforgó nő, és bont lassan szirmokat. Amikor kibontja a szirmait, a nap szépségét tükrözi vissza. És ha észreveszed ezt, benned is ez az a szépség tükröződik.

Bükki Tamás Aila – jógaóra, Verőce
Változtasd arannyá! – avagy a napüdvözlet alkímiája

Változtasd arannyá! – avagy a napüdvözlet alkímiája

A születéssel, a kamaszkor lángolásával, a felnőttkor érték teremtő munkájával, az összegzéssel és a lényeg kiemelésével – mely az arany létrehozása, a traszmutáció folyamata. Mindez elvezet az életelixirhez – a mély gyógyuláshoz, és visszatéréshez a Fénybe, az egységbe. 

Mivel a pránával szinonim, Szúrja minden betegség gyógyítója… Mint mondják, azok, akik a szúrja namaszkárát (azaz a napüdvözletet) a légzésritmusokkal, valamint ezekkel a mantrákkal együtt naponta tizenkétszer elvégzik, száz évig élnek. /Szvámi Véda Bháráti: A kundalinierő rejtelmei/

A jóga a tapasztalat útja, hiszen az átélés ér igazán valamit, emiatt a napüdvözlet fénybe emelő és gyógyító benső alkímiája lesz az őszi jógatábor fókuszában. Alább pedig röviden bemutatom, hogyan függ össze a jóga, az alkímia és a homeopátia – ez a három ősi, gyógyító tudomány.

Meg lehet gyógyulni egy krónikus betegségből

Egy neves idős orvos mondta minap a fülem hallatára a Semmelweis Egyetemen dolgozó egyik kollegájának: igen, ma úgy tudjuk, hogy ez és ez a betegség gyógyíthatatlan. De tudod, egyszer csak történik valami, és az illető meggyógyul. Ez a professzor tapasztalatból tudott egy nagyon fontos dolgot: a gyógyításról a mai orvostudomány messze nem tud mindent. Az ember teszi a dolgát, és ha jó irányba halad, egyszer csak azt veszi észre, hogy valami megváltozott, túllépett egy elakadáson, azaz meggyógyult. Dr. Rajan Sankaran homeopata orvos szerint [1] a betegség tévképzet, pontosabban a valóság téves felfogásából, az átéltek téves értelmezéséből és ezek mély rögzüléséből származik. Bárki, aki valóban gyógyít, meg kell értenie a teljes fizikai-érzelmi és mentális képet, meg kell értenie több síkon, hol történt az elakadás, és ezen a téren kell előre segítenie a paciensét. 

Egy jógaterápiás nyitó beszélgetésen épp úgy, ahogy pl. egy nyitó homeopátiás esetfeltáráson pontosan körvonalazódik, hol van az elakadás, amin tovább kell a terapeutának segítenie a hozzá fordulót. Az eszközök természetesen eltérőek. Egy széles látókörű orvos a gyógyszeres kezelés mellett, pl. életmód váltást és megfelelő pszichológusi támogatást fog javasolni. Egy homeopata orvos megkeresi az elakadás tünetképével rokon homeopátiás szert. Egy jógaterapeuta pedig olyan naponta végzendő gyakorlatokat, ászanákat, pránajámát (légzéssel összekötött energia gyakorlatokat), mantrákat (gyógyító rezgéseket) fog javasolni, melyek az elakadásból segítenek továbblépni. 

Ha jó a terápiás út kiválasztása, a paciens az utat járva képes lesz feloldani a betegség mélyén, többnyire a tudattalanban megbúvó alap okot. Azt veszi észre, hogy a tünetek rendeződőben, a hangulata és egész életfelfogása megváltozott. Nem lehet úgy meggyógyulni, ha valaki ragaszkodik a régihez. A gyógyulással minden megváltozik. 

A gyógyulás folyamata nem lineáris, vannak stagnáló időszakok, és gyors változások. Az embernek hittel és kitartással kell járnia egy választott utat. Hittel, mert minden élethelyzet egyedi, és senki nem tudja előre megmondani, hogy a gyógyulás hogyan és mikor tud bekövetkezni. Jelek vannak az úton, melyek megmutatják, jó úton jár-e az illető. És ezek a jelek sem mindig mutatnak egyértelmű javulást, sőt, akár átmeneti rosszabbodás is kísérheti a gyógyulás folyamatát. Épp emiatt kell egy tapasztalt terapeuta, aki képes értelmezni a jeleket, bátorítani az úton, vagy akár módosítani a terápiás szereken vagy gyakorlatokon, ha az szükséges.

Sankaran fent említett könyvében idézi egy nagyon híres homeopata orvos kollégáját, akit egyszer megkérdeztek, hogy ilyen esete volt-e már. Mire az orvos: hát nagyon remélem, hogy nem! Aki elég mélyre ásta magát a gyógyítás művészetében, pontosan tudja, hogy nincs két hasonló eset. Ha egy orvos vagy terapeuta a betegséged tünetképe alapján protokollokon akar végigtuszkolni, onnan szerintem érdemes mihamarabb továbbmenni! A gyógyulás folyamata éppúgy sajátosan csodálatos, ahogy az életed.

A napüdvözlet sokrétű gyógyító ereje

Ebben az írásban bemutatok egy ősi, Védikus gyökerekkel rendelkező jóga technikát, mely átfogja a lehetséges emberi elakadások teljes spektrumát, és segít továbblépni, továbblendíteni az élet kerekét. A napüdvözlet, vagy szúrja namaszkár, nem egy protokoll, hanem egy rendkívül hatásos eszköz, mely segítségével személyes elakadásodat tárhatod fel és oldhatod fel. A napüdvözletről és a napüdvözlet pozitív hatásáról az egészségre számos tanulmány született, köztük tudományos igényűek is. Egyik remek könyv Stec professzor Surya Namaskar c. könyve [2], aki évtizedeket szentelt a téma tanulmányozásának. Hasonló remek könyvecske, mely már magyarul is elérhető, Szvámi Satyananda Napüdvözlet c. írása [3]. 

A napüdvözletről tudományos vizsgálatok alapján elmondható, hogy előnyösen hat a légző szervekre, átmossa a teljes tüdőt, növeli a vér oxigén szintjét (és az oxigén felvételét segítő CO2 szintet is), így a teljes szervezet vitalitását, és az immunitását, ellenálló képességet is jelentősen fokozza. A szívre és érrendszerre is rendkívül előnyösen hat, mert a szívizom vér és oxigén ellátottságát fokozza, így segíti a szívműködést, a szívizom regenerálódását, és a megfelelő keringést. A szívünk egy ritmus szerv, a napüdvözlet ritmust hoz az életbe. De a szív ennél többet tud, amit a napüdvözlet úgyszintén támogat:

Az ötödik agyunk nem a fejünkben van, hanem a szívünkben… a szív-fej dinamika határozza meg tudatosságunk természetét. 

A neuro-kardiológia, egy új tudományág, felfedezte, hogy a szívünk sejtjeinek 60-65%-a nem izomsejt, hanem idegsejt. Egy önálló agyat képez a szív – mondja Stec professzor [3] a terület kutatóit idézve. Azaz a szívünk idegrendszere emberi létünk fontos aspektusát tükrözi vissza. Emberek nem csak attól leszünk, hogy a fejünkkel gondolkodunk, hanem attól, hogy érzelmeink és kapcsolati életünk is van, és ha ezt sikerül kiegyensúlyoznunk, a harc prekoncepcióit elengedve, együttérzően tudunk fordulni mások felé, gazdaggá válik az életünk. A gazdagságunk, az arany, amit formálunk, a szívünk terében összefonódó energiákból épül fel, és körülöttünk tükröződik.

Az emésztő rendszer szervei – ahová szintén az egyik agyunk kapcsolódik, hiszen a magzati evolúcióban az idegrendszer kb 1/3 a bélrendszerhez kötődik – a napüdvözlet során egy intenzív masszázst kap. Ez lehetővé teszi, hogy a pangások megszűnjenek, a gyulladásos folyamatok rendeződhessenek. A hasi agyra való hatás eredménye, hogy a düh, harag és hasonló energiát felemésztő rögzült, zsigeri, gyakran nem tudatosított, elnyomott viselkedés minták tudatosodhassanak, és mélyen oldódhassanak, mely alapvető fontosságú a gyógyuláshoz. A megbocsátás felszabadító élménye nélkül sosem jöhet létre a gyógyulás.

A napüdvözlet, ha valaki megfelelően és kitartóan gyakorolja, harmonizálja a teljes endokrin rendszert, azaz képes helyreállítani a felborult alvási ciklust (tobozmirigy), képes harmonizálni az anyagcsere folyamatokat (pajzsmirigy) és így oldani a letargiát, fáradékonyságot, hat a vércukor egyensúlyra, és különösen hatékony segítség lehet, ha valaki 2. típusú diabétesszel vagy inzulin rezisztenciával él.

A benső alkímia, az életelixir feltárása önmagadban

Bóna László Párhuzamos Valóságok, A hermetikus homeopátia alapja c. könyvét [4] olvasva döbbentem rá arra, hogy a napüdvözletben benne rejlik az alkímia egésze. A 3 alkímiai alapelem a só, a kén és a higany, mely 3 nagyon sajátos emberi létállapotot kódol. A betegség, Bóna László szerint, mikor valaki benne ragad egy ilyen állapotban, mint pl. a só, ami bezár, elizolál, vagy éppen a kén, ami lángol, és képtelen visszarendezni az egységet, mely valaha szétvált benne. 

Ez magának az életnek az alapja. Különválás, eggyé válás, és mindennek a ritmikus váltakozása. Só, kén és higany. /Bóna László/

A betegség épp az a gyógyító folyamat, mely ahhoz vezet, hogy valaki képes legyen ezt az egységet legbelül újra megélni. Ez az egy vagyok, egységben vagyok életélménye. A jóga szónak pont ugyan ez a jelentése, hát nem érdekes! Minden jóga ehhez az egységhez akar visszavinni, éppúgy, ahogy a homeopátia. Az alkímia 7 művelete szintén benne van a napüdvözletben – döbbentem rá. Ez a 7 művelet az élet különböző eseményeivel, az emberi élet különböző funkcionális élet szakaszaival analóg folyamat. Mi ez a 7 művelet?

  1. Ezüst – az oldás, az önátadás. A földi születésünk, ahol még megvan az egység tudata.
  2. Higany – a szeparáció, elkülönülés és elhatárolódás. Megszületik az egyéniség, minden fájdalmával. 
  3. Réz – a felkészülés a kapcsolódásra, a kötődések a másik emberhez, mely során az önazonosság újabb rétege születik. 
  4. Vas – a kiégetés, a harc és a munka időszaka, amikor nehézségek vállalásán át érlelődünk.
  5. Ón – a megtisztulás, a lényeg megtartása. A munkából nyert értékek összegzése, felismerése.
  6. Ólom – a sűrítés, az önmeghatározás, az Én kapcsolata egy tágasabb valósággal.
  7. Arany – a transzmutáció, Fénybe emelni és átlényegíteni önmagunk, a teljességbe oldódás fázisa.

Ha valaki elakad pl. az 4. műveletnél, ami a homeopátiás vas (a Mars), a munka világa, akkor kiég, megsemmisül. Korunk népbetegsége a kiégési szindróma, melyről bővebben írtam a munkakedvből kiégés c. írásomban. Ez a fázis jelenik meg a napüdvözletben a kobra (bhudzsangászana) állapotában. Amikor továbblépünk a napüdvözletben, ezt az égetési fázist segítjük tovább.

Így jutunk az 5. fázisba, amikor le kellene szűrni a lényeget, mindannak az esszenciáját, amit létrehoztunk, ami igazán érték az életünkben. Ez a homeopátiás ón (ill az ónnal rokon homeopátiás szerek csoportja), a Jupiter fázisa. Ahogy Bóna László írja: „Szaporítani, ami értékes, és visszafogni, ami értéktelen”. Aki itt akad el, és nem képes alapvető nézőpontot váltani, és ebben meglátni az élete esszenciáját, annál megjelenhet pl. egy daganatos betegség, vagy valamilyen sorvadási folyamat. Amikor a napüdvözletben továbblépünk a kobrából a hegytartásba, és onnan tovább a következő pózba, a nézőpont és ezzel együtt az ébredő életenergiák jellege az, ami alapvetően változik. És ezt követi az ember teljes változása, a szervek működésétől a kapcsolati viszonyokig. Hiszen mindaz, ami körbevesz, az is mi vagyunk.

A napüdvözlet szintjei

Minden élethelyzet, betegség sajátos kötöttségekkel és rugalmatlanságokkal tükröződik a testben. A gyakorlatokat mindig az adott élethelyzethez kell szabni, úgy, hogy a napüdvözlet egyes fázisainak alap hatása, a mozgás és légzés által mozgatott prána, azaz életenergia stimulálódhasson, azonban meg is tudd csinálni az adott fázist könnyedén és fájdalom nélkül. Ehhez jelentős jóga tapasztalat kell, melyet vagy évek alatt megszereztél, vagy egy gyakorlott oktató vagy jógaterapeuta tud téged a helyes, rád szabott gyakorlási módra rávezetni.

Amit mindig kiemelten fontos betartani: csak szelíden, lágyan, és fokozatosan szabad növelni a gyakorlat intenzitását. 

Ha kezdő vagy és még nem ismered a mozdulatokat és légzés ritmusát, érdemes először ezeket elsajátítani. Ehhez pl. itt találsz hasznos rövid videót. Kezdetben a pózokat mindig több légzés ciklusig tartsd ki és találd meg, hogyan tudod úgy kivitelezni a gyakorlatot, hogy fájdalommentes, könnyed lehessen. Így, relatív lassan és kitartva gyakorolj mindaddig, amíg meg nem tanulod a mozdulatokat a légzéssel szinkronban végezni. Ez tehát az 1. szint.

A 2. szinten már a légzésed képes vezetni a mozgást és a mozgás sima, áramló. Teljesen ott a figyelem a test érzésein és a légzéseden. Ekkor hozzáveheted azt, hogy a figyelmedet az egyes csakrákra, azaz életenergia központokra irányítod, és átéled, hogy ezek hogyan működnek, hogyan és mit működtetnek testedben, és egész életedben.

A 3. szinten pedig az érzéseken túl, szellemi síkon is ott a figyelem – hiszen minden érzésünkben, a testünkben tükröződő energiaáramlatokban egy-egy szellemi hatás, déva és dévi tevékenysége tükröződik. Ők azok a szellemi lények, akik ott hatnak mindennapjaink eseményeiben, formálják tapasztalatainkat, életünket. A 3. szinten belépnek az őket megszólító mantrák, mely rezgésükkel igen mélyre hatolnak a tudattalan birodalmában. Ezen a szinten éred el tehát azt a réteget, ahol a betegség állapot elakadásai vannak, és ahol a gyógyulás és feloldódás születik.

A napüdvözlet kivitelezésének szintjeit, az egyes fázisokhoz asszociált mozdulatokat, légzést, csakrákat, mantrákat, valamint az egyes fázisaihoz kapcsolódó alkímiai elemeket és folyamatokat összefoglaló anyagot itt tudod elérni. Megélni azonban ennek gyógyító erejét akkor fogod, ha naponta gyakorlod ezeket, és mindezt kitartóan és hittel teszed hosszabb ideig. A napüdvözletet folyamatát gyönyörűen vezeti fel a Brihadaranyaka Upanisad I/iii/28-ik mantrája:

ászato má szádgamájá
támaszo má dzsótirgamájá
mrtjormá ámrtam gamájá
om sánti sánti sánti.

Melyet így fordíthatnánk:

Ó Uram, aki a Fény lényege vagy,
vezess a valótlanból az Igazsághoz,
vezess a sötétségből a Fénybe,
A halálból a halhatatlanságba.
Óm, béke, béke, béke!

Ennek a mantrának egy szép feldolgozását adja Kevin James dala, lásd itt.

A jóga nézőpontjából az emberi élet célja, hogy a saját dharmád vagy életutadat járd, minél kevesebb szenvedéssel, egyre több életörömmel. És ahogy járod, fokról-fokra leoldódnak majd a karma kötelékei, így egyre nagyobb szabadságot, derűt és boldogságot tapasztalsz majd önmagadban és körülötted a világban. Változás az egyéni életedben mindig gyakorlás által születik. Nem az a kérdés, hogy gyakorolsz-e naponta. Minden rögzült élethelyzet, krónikus állapotot mögött évek, gyakran évtizedek gyakorlása áll. A kérdés tehát az, hogy mi az, amit minden nap gyakorolsz, és hogy hajlandó vagy-e valami mást gyakorolni ahhoz, hogy a dolgok megváltozhassanak. A Csakrák, a Nap és a benső alkímia őszi jógatábor fókuszában a napüdvözlet gyakorlatsora áll majd azért, hogy mély és inspiratív tapasztalatokhoz juthass, és elvigyen az egység felemelő, tágas, mélyen gyógyító élményéhez.

FELHASZNÁLT IRODALOM

  1. Rajan Sankaran: A homeopátia szellemisége, Remedium kiadó, 2000.
  2. Krzysztof Stec: Suryanamaskar: Sun Salutations, elérhető e-könyvként itt.
  3. Swami Satyananda Sarasvati: Surya Namaskara, a technique of solar vitalization, Yoga Publication Trust, Bihar, India 2009. Elérhető magyar nyelven is itt.
  4. Bóna László: Párhuzamos valóságok, A hermetikus homeopátia alapjai – szerintem. Vis Vitalis kiadó, 2019
Meditáció és kvantumfizika

Meditáció és kvantumfizika

A modern fizika szerint az anyag egyáltalán nem passzív és élettelen, hanem folyamatos táncban és vibrálásban van. /F. Capra és P.L. Luisi, Az élet rendszerszemlélete/

Meditáció – út az energiával teli csöndhöz

Számomra fontos időnként elcsendesedni. Felülni egy „hegytetőre”. Mert ez ad lehetőséget arra, hogy láthassam életem útjait. Innen, e csendes magaslatról máshogy látom. És ebből a tapasztalatból erőt meríthetek, amikor a völgyben botorkálok, kétségek között. 

Amikor meditálok, az egy különös kettősség: mély koncentráció, miközben a lehető leglazább a testem. Észlelem, ha van bennem feszültség, és légzésemmel segítem, hogy kisimulhasson. Ez a csöndes és éber figyelem segít rátalálnom egy benső térre, mely tele van energiával, azaz lehetőséggel, melyből bármi megszülethet. 

A meditáció nem pusztán kiüresedés – a béke az béke, nem csupán a háború hiánya; a csend nem egyszerűen a szavak hiánya; és a nyugalom sem energiahiány. /Szvámi Véda Bháratí/

A meditáció épp annyira fontos csak az élethez, mint a víz

A meditáció feltölt és kisimít. Képessé tesz arra, hogy helyesen dönthessek. Így olyan tényezőket is figyelembe tudok venni, melyre racionális eszközökkel nem lennék képes, nem látnám át. Mondok egy példát: beteg a gyermekem. Az egyik orvos ezt javasolja. A másik amazt. Gondos szülőként utána googlizom.  És minél több infót gyűjtök be, annál kétségbe ejtőbb lesz a zavar bennem. Újabb és újabb pro és kontra érvek. Elbizonytalanítanak. Mi hozza hát a tisztánlátást? Hát, bizony, nem ez. Nem az internet, és nem is a gondolkozás.

A meditációban azonban elcsendesedhetek. Majd ezt követően elképzelve, hogy így vagy úgy döntök, figyelek a testemre, a felbukkanó érzésekre és gondolatokra. Így a helyes döntés tapasztalatom szerint többnyire egyértelműen megmutatkozik. Ha túl nagy a benső zaj, ez nem lehetséges. Az így meghozott döntés sokkal szélesebb megismerésre támaszkodik, mintha csupán a belapátolt ellentmondásos infókra, valamint az eszemre, azaz a probléma megoldó (és egyben probléma teremtő) készségemre hagyatkoznék. 

Nem véletlen, hogy ma már cégvezetőknek is az alapvető készségek közt oktatják, sőt, vannak már olyan sikeres cégek az USA-ban és nyugat-Európában, ahol a cégek több 100 alkalmazottja meditál – munkaidőben és nem a munka rovására, hiszen bebizonyosodott, hogy a munkatársak hatékonyságát is erősen javítja. A meditáció élni segít; hatása legtöbbször nem közvetlenül a meditációt követően, hanem a meditációk közti időben, a mindennapi élethelyzetekben mutatkozik meg.

Én minden nap meditálok; és azt tapasztalom, hogy az élet hullámzását egyre könnyedebben, derűsebben fogadom; egyre kevesebb dolog zökkent ki. És ha valami nagyon kizökkent mégis, hamar rátalálok, mi az, amit üzen nekem. A meditáció és a jóga hatására az életem egy segítő-támogató szintérré alakult! A meditáció eszközének használatát éppúgy meg kell tanulni, mint ahogy annak idején olvasni vagy számolni megtanultál. Hány évig is jártál iskolába, edzve a racionális probléma megoldó képességed? Úgy gondolom, hogy a meditáció általi elcsendesedés legalább ilyen fontos képesség, és érdemes megtanulni és kitartó gyakorlással elmélyíteni.

A fohász – mikor hatékony és mikor nem?

Mi a különbség meditáció és egy fohász (vagy egy ima) között?

Mindenekelőtt hadd mutassak rá egy fontos dologra: sem a meditáció, sem pedig a fohász lényegében nem kötődik egyetlen valláshoz sem. Ezek vallásmentes eszközök. A világ nagy vallási irányzatai csupán felismerték ennek fontosságát és értékét, hiszen abban is segítenek, hogy az Univerzum teljességéhez, avagy Istenhez kapcsolódhassunk.

Míg a meditáció az a folyamat, amikor csöndben figyelek befelé, a fohász során aktívan kiárasztom gondolatom a Teljességbe. Mintha követ dobnék egy tó felszínére, és a csöndes tófelszínen a gyűrűk szétszaladnak. A világegyetem csendes víztükrén szétfutó gondolat hullám képes átformálni, új pályára állítani az életünket, vagy azon emberek életét, akiért a fohász (vagy az ima) szól. Van úgy, hogy fontos kérnünk. Mert teremtő erőt kaptunk. És mert van úgy, hogy máshogy bizony nem tehetünk semmit.

Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik. /Máté Evangéliuma 7, 7-8/

Szabad akarat, vagy spirituális erőszak?

Van itt egy igen fontos kérdés: ha a teremtő gondolatommal képes vagyok átformálni a világot, és erősen hathatok a másik életére, vajon mi őrzi meg a másik emberi lény szabad akaratát? Mi különbözteti meg ezt a „jó szándékkal” elkövetett spirituális erőszaktól?

A megnövekedett tudatosság képessé tesz arra, hogy rálássak olyan megoldási utakra, melyet a másik ember, akit épp összeránt a stressz, mélyre húz a fájdalom, a düh vagy elkeseredettség, olykor képtelen megtalálni. Ha én azonosulok az ő tudatossági szintjével, ha lemegyek vele a völgybe, elveszítem a perspektívát, és így nem tudok segíteni, legfeljebb „jó tanácsokkal” fél-vakon rángatni, taszigálni őt az általam ígéretesnek gondolt irányba. Észrevetted már, hányan akarják megmondani neked a tutit, amikor elmeséled a gondjaid? És vajon hányan figyelnek rád csöndesen?

Van egy teszt, íme: Vajon hogy érzek akkor, amikor a másik visszautasítja a kért vagy kéretlen útmutatásom? Ha elkeseredést, dühöt, frusztrációt élek át, várhatóan erőszakkal akartam őt a „jó irányba” terelni. Ha a benső békém megmarad és könnyed-derűsen tudom fogadni, ha ő mást választ, az pontosan jelzi számomra, hogy sikerült szeretettel és elfogadással felé fordulnom.

A kvantumfizika és a szeretet

Minél közelebbről nézzük, az anyag annál nyugtalanabbnak látszik… A rezgő atomok belsejében az elektronokat az atommagokhoz kötő elektromágneses erők megpróbálják a lehető legközelebb vonni, mire az elektronok rendkívül gyors körforgással válaszolnak. /F. Capra és P.L. Luisi, Az élet rendszerszemlélete/

A meditáció tapasztalata ugyanezt a kvantum-törvényt tárja fel: minél nyugtalanabb vagyok, minél nagyobb az elmém rezgés száma, annál inkább beszűkül a tudatom, és ezzel együtt az érzékelésem az énre, és arra a testre korlátozódik, akit ilyenkor az énnel azonosítok. Ebben az állapotban, magányos „részecskeként”, csak úgy tudok hatni egy másik „részecskére”, ha konfrontálódom, ütközöm vele. Mindez pedig hatalmas stresszel jár. A stressz a behatárolt én szintjén megjelenő tulajdonság, egy olyan tapasztalat, mely egy beszűkült tudatossági szinthez kötődik.

A kvantumfizikában a tudatos megfigyelő választ, és ezzel meghatározza, milyennek tapasztalja majd a részecskék állapotát, meghatározza, milyennek tapasztalja meg a valóságot.  Ha lecsendesedem, ha elmém vibrációja elenyészik, a tudatosságom kiterjed, és ez a kiterjedt tudatosság átfogja azt, amit korábban énként határoztam meg, és azt is, aki Te vagy. Ez a tudatosság rálát arra, hogy az én gondolataim és a Te gondolataid ugyanannak a mezőnek a részei. Egyetlen elme, egyetlen tudatos létező van csupán – tanítják a jógik.

Ebben az állapotban felidézett teremtő gondolat, azaz a fohász, fénybe vonja a táj egy részét. Rezgései a legmélyebb, fizikai síkra is legyűrűznek, és átformálják a tapasztalt valóságot. Az így átélt szeretet-tudatosságban nem kényszerítek rá semmit a másikra, csupán fénybe tartom közös világunk egy szeletét. Én magam ott ülök a „hegytetőn”, és benső csöndességgel látom mindazt, amire neki szüksége van. Fohászommal a figyelmem az utakra irányítom, amit látok, és a másikra irányítom, akit látok. És „csak” vagyok, vagyunk.

Ez a csendes látás teremti meg a csodát: lehetővé teszi a másik embernek, hogy ő is rátalálhasson arra az útra, ami eddig rejtve volt előle. Az utat ő keresi meg, ő látja meg, ő választja szabadon. És ha változást akar, neki kell rajta elindulnia. 

Apály és dagály
közt a tenger mindig áll
egy pillanatig. 
/Csörgő Zoltán, Haikuk/

Iskolai stressz, isiász és intuíció

Iskolai stressz, isiász és intuíció

Aki állandó boldogságot akar, annak állandóan változnia kell. /Konfucius/

Mélyponton a lányom

Az elmúlt időszakban a kislányom sokat betegeskedett, nagyon fájt a hasa, hetekig nem ment iskolába. A gyerekorvos az ultrahang, vérkép és labor eredményeket nézve is teljesen tanácstalan volt. A gyerek gasztroenterológus úgyszintén. Kétségbeejtő volt.

A nagy mélypontokon, amikor szinte összeomlott a lányom, jóga satkarmákkal tudtunk segíteni rajta. A jóga satkarmák a hatha jóga nagyon erőteljes tisztító gyakorlatai, mely a szervezet méregtelenítését, a nádi-rendszer tisztítását és az energia szint emelését teszik lehetővé – és csupán pár liter tiszta vízre és némi tapasztalatra van szükség hozzá. Betegségek esetén érdemes ezzel kezdeni, és rendszeresen ismételni.

Ahogy az idei jóga konferenciáról zötykölődtem hazafelé a vonaton, egyszer csak összetalálkoztam egy jógaoktató társammal. Ahogy beszélgettünk, kiderült, hogy shiatsu masszázs oktató. Egyben jött a benső hang: shiatsu kell a lányomnak!

shiatsu egy speciális masszázs-szerű kezelés, mely az energia blokkokat hivatott oldani. 

A shiatsu terápiában alapvetően az akupunktúrás pontok és az azokat összekötő energiapályák (meridiánok) kezelése történik. A megfelelő helyeken alkalmazott ujjnyomás a betegségek, tünetek kialakulásához vezető okokat igyekszik megszüntetni. A shiatsu egyéb módszerei is fájdalommentesek, a kezelés kellemes élményt nyújt. Ez erősíti a terápia hatékonyságát, hiszen az ellazult, kényelmes állapot aktivizálja a paraszimpatikus idegrendszer regenerációs működését, s megteremti a gyógyulás feltételeit.

Az útmutatás az embereken keresztül ér el hozzánk – akkor, ha nyitottak vagyunk. Ha csöndben vagyunk.

Egymás után jöttek a találkozások, bevillantak gondolatok, hogy kit hívjak fel. Nagyon gyorsan megtaláltam a megfelelő embert, aki nagy szeretettel és szakértelemmel fordult a lányomhoz. 

A hasi fájdalmai másnapra lényegesen enyhültek. És bár időnként fellángolt még, de a kezelést ismételve láthatóan elkezdett egyenesbe jönni. 

Na de mi volt az ok? Miért volt hetekig olyan rosszul?

Mit hoz felszínre az élet?

Minden emberi lény magával hozza megoldandó konfliktusait, melyek a személyiségébe vannak kódolva. Az életünkben minket ért hatások, helyzetek épp azt szolgálják, hogy ezek láthatóvá váljanak, és feloldódhassanak.

Pár éve hazahoztunk egy tündéri kiskutyát egy menhelyről. A kislányom 1 hétre rá besokkolt. Az udvarra se mert kimenni. Gondoltuk elmúlik. Csak nem fél már egy kedves kiskutyától? Na jó, ugrált kicsit, de tényleg barátságos volt. 

De, a lányom igenis félt tőle, sőt rettegett. Eltelt 2 hét, aztán még 1 hónap, meg még egy, és a rettegése egyre nőtt. 

Ez így nem maradhat – elvisszük a kutyát! Na, akkor meg a fiam kezdett zokogni – nagyon megszerette a kutyust . 

Már épp kerestük a kislányomnak a pszichológust, amikor jó egy éves tortúra után egyszer csak feloldódott a kutyától való rettegése. Egyik napról a másikra. Egy hét alatt puszipajtások lettek a kutyával.

A lányomat ebben az életében tudtommal nem érte semmilyen kellemetlen találkozás kutyákkal, ami megindokolhatta volna a rettegését. Mégis, ez ott volt benne. Hordozta magával. És amikor eljött az ideje, felszínre került, hogy láthatóvá legyen és így meggyógyulhasson.

Kompátia – a szerető figyelem játéka

A lányom nagyon szerencsés: hihetetlen érzékenységgel észleli magán a testében tükröződő mentális feszültségeket. Ezek korábban annyira megbénították, egész testét görcsbe fogták, hogy kommunikálni sem tudta, mi van vele. 

Ebben nagy segítségünkre voltak anno az Életkerekítő kártyák – ezek jelenleg Kompátia kártyák néven vannak forgalomban, és az „Élménypedagógia” fontos eszközei.

Elsősorban a gyerekek nyitottságán látszik az eredmény. Sokkal nagyobb bizalommal mondják el az érzéseiket. /Redő Júlia, EMK-tréner, a Kompátia kártyák egyik alkotója, táncpedagógus/

Ha érdekel, ide kattintva találsz róla sok információt.

Iskolai stressz: halmozódik, majd robban

Az iskola azonban minden nap rátett egy lapáttal.

Nem csak a csoporttársakkal megélt konfliktusok, kirekesztések, folyamatos látens agresszió. Hanem a félelmei. Félt rosszul szerepelni. Félt hibázni. Rettegett, hogy mi lesz, mit fog szólni hozzá a tanár, ha… 

Próbáltuk oldani, érintéssel-masszázzsal, beszélgetésekkel – ezek napi szintűek voltak, a lányom megszokta, hogy bártan hozzánk fordulhat, meghallgatásra, értő és együttérző figyelemre talál. De mindez úgy tűnik nem volt elég. Nagyobb ütemben nőtt a stressz, mint ahogy oldani tudtuk itthon.

A lányomban az iskolai események felszínre hoztak egy újabb feloldandó terhet. Amivel úgy tűnik, ismét gyerekkorában kellett megküzdenie – hasonlóan a kutyás esethez.

A hasfájása elemi erővel emelte ki az iskolai közegből. Annak jele volt ez, hogy gyógyul. És bár jógaterapeutaként tudtam ezt, szülőként, bevallom volt, hogy elveszítettem a fejem és kétségbe estem. 

Átvállalható-e egy betegség? 

A jógik időnként megteszik, hogy egy szeretett tanítványtól átvállalják annak karmikus terhének egy részét. És maguk élik végig a betegséget. Nos, ehhez még csak jóginak sem kell lenni. 

Ültem otthon a cserépkályha előtt, és bámultam a lángokat… 

Előző nap egy koncertre mentünk volna, együtt az egész család. Ki is öltöztünk, és elutaztunk Budapestre. Már majdnem ott voltunk, amikor a lányom újra rosszul lett…

Arra kértelek, hogy cselekedj csodákat, és egyértelműen tudattam veled, hogy a csodák természetes, gyógyító és helyreigazító erejű, egyetemes dolgok… ám a kétség vagy félelem szellemében nem tehetsz csodákat… /A csodák tanítása, 2/II-1/

Ültem otthon a cserépkályha előtt, és bámultam a lángokat. 

Aztán Párom is odaült, és elkezdtem mondani valamit, ami igaz volt ugyan, mélyről jött, és mégis nagy-nagy teher volt mindkettőnknek. De csak jött, jött. Láthatóvá téve a félelmeinket, démonainkat, melynekben a lányunk is osztozott. A menekülés kétségbeesett álma volt ez, felkavaró rémálom, ami akkor-ott valóságosnak tetszett.

Csak pár nap múlva értettem meg, valahogy bevillant: levettük ezzel a lányom maradék terheit, feszültséggel terhes nappali álmait.

A vezeklés az az eszköz, amely által előrehaladás közben megszabadíthatod magad a múlttól. A vezeklés meg nem történtté teszi múltbéli tévedéseidet… /A csodák tanítása, 2/II-1/

Az isiász, és a gondoskodó intuíció

Másnapra az energia szintem lezuhant. Elővett egy megfázás. Felborult az emésztőrendszerem – elég régóta jógázom ahhoz, hogy ezt érezzem. És megtapasztaltam, milyen az, amikor valakit elővesz az isiász, azaz ülőideg-zsába.

Az ülőideg számos izmot mozgat, és gondoskodik a combok és lábak érző beidegződéséről. Működési zavara sokszínű tünetegyüttest okozhat, az enyhe érzéskieséstől a teljes bénulásig. Az isiász nem önálló betegség, hanem számos egyéb betegség következménye. Az isiászos fájdalom többnyire spontán is oldódik, kb. hat hét alatt.

Egy napig járkáltam mártírként, amikor rádöbbentem, hogy végül is jógaoktató vagyok! – szóval felkeltem ma hajnalban, és elkezdtem rendbe tenni magam. Egy nap isiász fájdalma elég volt, hogy legyőzzem természetes lustaságomat.

Bevallom, még sosem volt isiászom, úgyhogy gyorsan kipróbáltam néhány gyakorlatot, amiről tudtam, hogy ellenjavallt 🙂 – kíváncsi természetem van. Hát, tény ami tény, az előrehajlások, a pascsimottan ászana és társai valóban nagyon ellenjavalltak.

Kerestem, hogy mi hozná helyre. Végigmasszíroztam a meridiánokat. Picit segített, de áttörő enyhülést nem hozott.

És ahogy jógáztam, és figyeltem befelé, és végeztem szelíden, mély odafigyeléssel a gyakorlatokat, ismét az intuíció segített: rádzsakapot  ászana, azaz királyi galamb póz – villant be. Hurrá! 

Hát, mit mondjak, 5 perc alatt helyrejött az isiászom, legalábbis a 90%-a. Hatalmas élmény volt! 

A többi 10% rendezéséhez még majd ismételnem kell. A jógaterápia egyik kulcsa a rendszeres gyakorlás, ismétlés, mely rétegről rétegre képes eltávolítani a mélyen fekvő mentális mintákat, okokat.

A szimfónia teljes élvezete abban rejlik, készen vagy-e hagyni, hogy a hangok elszálljanak. /Anthony De Mello/

Nehéz időszak volt. Mégis, ha visszagondolok a történetre, most hála van bennem. Gyógyultunk. Igen, a betegség valóban a gyógyulás jele és eszköze. 

Mesterséges értelem (AI) a jóga fényében

Mesterséges értelem (AI) a jóga fényében

A minap hallgattam meg Dr. Michaela Glöckler döbbenetes előadását, melyet az Egészségesen felnőni a digitális média eszközök világában c. könyv bemutatóján tartott. Érdemes megnézni, mert ez a remek és fontos előadás nem csupán rámutat arra, hogy az IT eszközök gyermekeinknél komoly függőséget és maradandó sérülést okoznak, hanem megoldási javaslatokat is kapunk. 

Előadása vége felé Glöcker egy sokkoló jövő képet tárt elénk: vezető mesterséges értelem, azaz AI kutatók, akik ebből mellesleg milliomosokká váltak, egy sajátos örökélet-programot készítenek elő. 

Örökélet-program – Te belevágnál?

A kutatók a technikai fejlődést analizálva 2030-ra teszik, hogy képesek leszünk az emberi-agy intelligenciáját mesterséges neurális hálózatokba másolni. Egy ilyen másolt agy épp úgy viselkedik, kommunikál, reagál és tanul majd, mint az az ember, akiről másolták. Ezáltal egy szeretett családtagunk tovább élhet velünk – dublőrének robot testében.

Az USA-ban már van egy kb. 40 ezer tagot számláló közösség, akik úgy rendelkeztek, hogy haláluk után fagyasszák le az agyukat, hogy ha a technika erre készen áll, folytathassák ott, ahol abba hagyták – egy robot testében.

Sőt, 2045-re teszik, amikor az emberiség végkép maga mögött hagyhatja a biológiai létet: amikor valaki elérte szellemi teljesítő képességének csúcsát, kiléphet majd mulandó, gyakran sok betegséggel gyötört testéből, és folytathatja – robotként „élve”, ameddig csak tetszik. Már most egy hatalmas iparág fókuszál arra, hogy ez valóban hamarosan realitás legyen.

Istenem, micsoda ostobaság! – volt az első reakcióm. Ugyanakkor átérzem sok-sok ember halálfélelmét, mely a jó üzlet mellett ezt a kutatást motiválja. És együtt érzek azzal, milyen remek lenne, hogy az, akit szerettünk és elment, újra itt lehetne velünk.

Tényleg, miért is ne működhetne? Mért ne érhetnénk el technikailag hamarosan, hogy így, agyakat fagyasztva, transzplantálva örökéletet élhetnének emberiségünk legokosabb (vagy legtehetősebb) emberei? 

Két dolgot szeretnék Neked ennek kapcsán megmutatni, abban a reményben, hogy segít majd a tisztánlátásban. Az egyik terület az AI – mert ennek eredményei már most is meghatározóak, és a közeljövőben még inkább ott lesznek mindennapi életünkben. A másik a jóga – melynek ember és élet felfogása egy számomra sokkal derűsebb utat kínál. 

Mi is az AI?

Az AI a számítógépes programok egy speciális fajtájának a neve, melyek jelenleg hagyományos számítógépeken (pl. laptop, okostelefon) futnak. Ezen programok mélyén olyan algoritmusok dolgoznak, melyek például modellezik az idegsejtek kapcsolódását, inger átadását, tanulási folyamatát. 

Ilyen neurális-modellekkel olyan feladatokat is megoldhatunk könnyedén, melyen hagyományos megközelítéssel nem lehet fogást találni.  Pl. Te – akit az agyad, azaz egy hatalmas neurális rendszer támogat – könnyedén megmondod, hogy egy kép egy autót, kutyát vagy épp lovat ábrázol, mindegy, milyen típusú az autó, vagy milyen fajtájú a kutya. 

Hagyományos programozási eszközökkel ezt a feladatot gyakorlatilag nem lehet megoldani. AI algoritmusokkal, azaz az agy neurális struktúráját modellezve azonban elég egyszerű. Ilyenkor egy ügyesen választott neurális hálózat bemenetére sok-sok autó, kutya és ló képét adják, és addig-addig igazgatják az „idegsejtek” közti kapcsolatok erősségét, az „idegsejtek” bekapcsolási küszöbét, míg közel 100%-ra nem azonosítja az autót, kutyát vagy egy ló képét. Azaz a gép megtanul látni. 

Persze, ha egy ilyen algoritmusnak utána mutatnak egy embert, nem fogja felismerni. Ehhez először sok-sok ezer ember-képet is látnia kell. Ezért fordulhat pl. olyan elő, hogy a Tesla önjáró autó belerohan egy pótkocsiba. Mert autóra, emberre megtanították látni. Viszont pótkocsis autót még nem látott eleget, tehát nem is ismeri fel. 

Légy a levesben

Van azonban egy zavaró tény: egy AI algoritmusnak jellemzően sok 1000 képre van szüksége, hogy közel 100%-osan teljesítsen. 

Egy gyereknek azonban elég megmutatni egyszer-kétszer egy tehenet, harmadszorra közel 100%-osan felismeri. 

Vajon mitől tud egy ember sokkal hatékonyabban tanulni? Erre épp a jóga-tudomány ad szerintem magyarázatot, hamarosan megmutatom, hogyan, mert nagyon fontos megértéshez visz el!

Előtte azonban van itt még egy különlegesség.

A világ-hamisító hálók rabságában

Az AI hálózatoknak van néhány igen izgalmas válfaja. Pár éve robbantak be a GAN-ok (Generative Adversarial Networks) a szakmába. Ezek speciális neurális hálók, melyeket addig trenírozunk, mígnem képesek lesznek előállítani valamit, mely bizonyos szempontból az eredetihez megszólalásig hasonló.

Pl. egy GAN neurális hálónak sok-sok Van Gogh képet megmutatva meg tudja tanulni, mi az, ami egy Van Gogh képet azzá tesz. És ezek után bármilyen arc vagy tájképből, vagy akár spontán, képes generálni egy olyan képet, amit pont mintha Van Gogh festett volna; olyannyira, hogy akár egy Van Gogh szakértőt is zavarba ejt.

 Így kreálnak már mesterséges celebeket, vagy mesterséges politikusokat. Olyan fiktív alakokat, akiknek épp olyan az arca, és épp úgy beszélnek, hogy szerethesd őket, és higgy nekik. Hogyan? 

Szerethető mesterséges politikus

A Facebook, a Google – melyek mellesleg jelenleg vezetők az AI iparban (!) –  folyamatosan vizsgálják, mit szeretsz és mit nem. Gondolj bele: várhatóan Te is hozzáférést adtál nekik a telefonodon a hangrögzítéshez, és megkapják a képeidet és videóidat (különben nem tudnád megosztani, nemigaz?) A nap minden percében értékelik, mit lájkolsz és mit nem, mire keresel, mi érdekel. 

Ezekből pedig egy AI algoritmus meg tudja alkotni akár azt a fiktív politikust is, akit Te szeretni fogsz, és akinek hinni fogsz. Egy társadhoz persze „ugyanaz” az ember majd egy kicsit más módon fog szólni a kábel TV accountokon és a mobil alkalmazásokon keresztül.

Hogy ez a politikus közben maga is szenved, hogy a rengeteg kezeletlen feszültsége miatt mondjuk masszív alkoholista? Magánügy. Tényleg az?

És ez nem sci-fi. Ez itt van már most is – és hamarosan itt lesz teljes valójában. 

Csupán értelmünkre hagyatkozva egyre kevésbé leszünk képesek eldönteni, mi igaz és mi nem a hírekből. Egyre inkább beleveszünk majd egy olyan sokszorosan hamis valóságba, melyet nem látható érdekek feszítenek ki körénk. 

Mi alapján gondolod úgy, hogy Te döntesz? Milyen információkra támaszkodsz majd az értékítéleteidben?  

Az egyén így veszíti el teljesen a szabadságát. 

A világ a jóga fényében

Lássunk akkor egy derűsebb jövőképet, mert: 

Amire a figyelmed fordítod, az fog naggyá nőni az életedben. /Paramahamsa Jogananda/

A jóga egyik fontos célja, hogy különbséget tudj tenni a között, ami valós, és ami nem az – ez a vivéka, helyes megkülönböztető képesség. Ez a jógázás egyik fontos „mellékhatása”.  

A jóga minden technikája épp azt segíti, hogy túlléphess az elmédet elöntő zavaros információ áradat hullámain. 

A jóga gyakorlatai készségeket ébresztenek. Pl. annak készségét, hogy befelé figyelve érezzem, a gyomromban, fejtetőmön, minden sejtemben, hogy amit látok, hallok, gondolok, rendben van-e. Igaz-e. 

Rendben van-e olyan értelemben, hogy ami mögötte van, szándék, törekvés, segít-e engem, vagy bárki mást. 

A jóga annak eszköze, hogy fokról-fokra egyre tisztábban láthassam szavaim és cselekedeteim következményét. És képes legyek korrigálni.

A személyiségen a teljes mentális tartalmat értjük… Egy ember összes választása és hajlama a gondolatai teljességének következménye. … A meditáció az elme megtisztításának és újra szervezésének folyamata, személyiségünk benső házának rendbetétele. /Szvámi Véda Baráthi/ 

Nem az agyad tesz emberré

A jóga tapasztalati ember és világ felfogása szerint viselkedéseink, reakcióink, döntéseink nem az emberi agy neuron-hálózatának következménye. A tudatot nem az agy hozza létre. Hanem pont fordítva van.

Tetteinket, reakcióinkat – legyenek akár látszólag saját döntéseink, vagy akár nyilvánvalóan mások által befolyásoltak – az elménkben hagyott emlék-lenyomatok, szamszkárák határozzák meg. Minden tapasztalatunk ilyen emlék lenyomatként, archetipikus képként elménkben raktározódik. 

Mindezt persze agyunkban finom változások követik, mint ahogy az árnyék is követ minket.

És itt visszatérek egy korábbi kérdéshez: hogy lehet, hogy egy gyermeknek elég kétszer látni egy tehenet, és utána rögtön felismeri, míg egy mesterséges értelemnek ehhez több 1000 tehén képére van szüksége? 

Egy elménk van csupán

A választ megadják a jógik – tapasztalati alapon: 

Az egész Univerzumban egyetlen elme létezik csupán… A te elméd és az én elmém nem két külön elme, csupán különböző manifesztációja ugyanannak az univerzális elmének.  /Swami Satyananda: Mantra/

Olyan ez, mintha minden tapasztalatunkkal egyetlen barlang falát rajzolnánk meg közösen. A tudatosságunk „elemlámpája” azonban mindenkinél a barlang egy más-más falszakaszát világítja csak be. Satyananda így fogalmaz: 

A gondolkodás nem folyamat, hanem panoráma.

A gyermek agyának neurális-hálója segítségével hozzá fér egy sokkal nagyobb, kollektív tapasztalathoz, tudáshoz. Évezredes tapasztalatokhoz. Egy-két kép impulzus elég, hogy megteremtse ezt a hozzáférést.

Mi tesz szabaddá?

Azonban nekünk, embereknek van még egy fontos eszközünk. Többek vagyunk néhány száz millió neuron kapcsolatánál. 

A hullámokat az számlálja, aki sötétben hallgatja a hullámverést, és nem az, aki látja a tengert. /Weöres Sándor: Teljesség felé/

A jóga-tudomány bölcsei, látói (risik) több 1000 éve így tanítják: aki Te vagy, túl van az elmén. Te a Lélek vagy – az, aki tapasztalja fizikai testét és az elme minden gondolatát, annak minden nyűgével, bajával, konfliktusaival, izgalmával, békéjével és örömeivel. 

Ez az Én, a benned lévő Látó, nem az agy, és nem az elme folyamatok terméke. 

Ennek az állításnak az igazság tartalma nem dönthető el gondolkodás által. 

Azonban megtapasztalható, és épp ezért tudományosan megvizsgálható. Ehhez az eszközrendszert például a jóga megadja. 

Természetesen nem a jóga az egyedüli, de talán az egyik legsokoldalúbb, leginkább kidolgozott út, melybe minden élethelyzetben bele lehet kezdeni.

Tehát az AI megoldásai sosem érhetnek fel hozzád. Ahogy az árnyékodból sosem lesz ember. Egy robot sem lesz az. Fújd ki magadból ezt a képtelenséget! 

Szabadságunk nem másoktól függ. Nem politikusok, pártok, mozgalmak, forradalmak fogják ezt megadni nekünk. Ez képtelenség! (Nézz végig a történelmen, és értsd meg, amit ott látsz!) 

A szabadságod attól függ, felszabadítod-e magad.

Ennek a felszabadulásnak a folyamata mellesleg igen örömteli élmény. A folyamat során ugyanis egyre gyakrabban jelenik meg, mintegy átitatja az ember életét az ánanda, azaz életöröm.  Tapasztalatból tudom.

Túllépni az „örökéleten”

Egy fontos tapasztalati tény, ami túl van az elmén: a Lélek nincs kitéve az elmúlásnak. Te is és én is hallhatatlan lelkek vagyunk. 

Csak a testünk mulandó, és vele együtt az összetett neurális rendszerünk, az agyunk. Épp, mintha csupán a ruhád lenne. Nagyon értékes ruha, fontos óvni és védeni. Jó szolgálatot tesz addig, amíg működik. Aztán ha elnyűtted, lecseréled. 

Ez nem magyarázat és nem is ígéret. Tapasztalat, mely elér hozzád majd előbb vagy utóbb. A jóga eszközei nagyon erőteljesek. Hatékonyan segítik, hogy mindez mielőbb eljuthasson, tapasztalati szinten is hozzád. 

A megértés nem elég. Mint ahogy a térkép sem azonos azzal, ha benne állsz a tájban, és magadba szívod az élet teljességét, színeit és szépségét. Ahhoz, hogy átéld ennek igazságát, fontos minden nap időt szentelni lehetőleg ránk szabott spirituális gyakorlatokra.

És a gyakorlás által átalakul a világ. És előbb-utóbb elmúlik az életünk sok-sok kétségbeesett tette mögött megbúvó halálfélelem is. 

A sok-sok rettegő, „okos” ember lefagyasztott agyát pedig végül kidobják majd a kukába. 

Hisz annak, akinek ez ruhája volt, nincs többé szüksége rá. 

Figyelem! Ezt a cikket nem egy GAN háló produkálta – ez (majdnem) képtelenség. 🙂 Érzed belül?